Követheti a svájci mintát az MNB
A magasabb kamatszint természetesen jelentkezik a hitelek havi törlesztőrészleteiben, azonban nem hatalmas mértékben – mutatnak rá a lapunk által megkérdezett szakértők, akik a pár száz, esetleg ezerforintos növekedést nem tartják földindulásnak. Ennek ellenére az események rontanak a jövőképen, főleg akkor, ha az emberekben tudatosodik, hogy a forint nem túl stabil, és hajlamos komolyabb kilengésekre is – értékelte a helyzetet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Annak, aki ma Magyarországon hitelt akar felvenni, kétféle alternatíva között kell mérlegelnie: vagy egy viszonylag magas kamatú forinthitelt, vagy pedig egy olyan devizahitelt választ, amelyben pozícióit jelentősen ronthatja egy esetleges kamatemelés és a gyengülő forint. Egyelőre mindig az utóbbi tűnik a jobb megoldásnak, a viszonylag alacsony kamat és hazai fizetőeszközünk jövőbeni esetleges erősödése miatt, azonban a kölcsön igénylőinek mindenképpen figyelniük kell arra, hogy a svájci események nem azonnal, hanem csak a bankok átárazásait követően jelentkeznek, ezek a legtöbb hitelnél háromhavonta esedékesek – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Mindkét szakember úgy vélekedik, hogy a jövőben csökken a devizahitelek népszerűsége. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint januárban 30 százalékot képviseltek a devizaalapú hitelek a háztartásoknak nyújtott kölcsönökön belül, az új kihelyezéseknél viszont nagyjából 80 százalékos a súlyuk. A piaci szereplők szerint az 1100 milliárd forintnál nagyobb devizahitel-állomány 80-85 százaléka svájcifrank-alapú.
A monetáris tanács jövő hétfői ülésével kapcsolatban Török Zoltánnal ellentétben – aki a választásokig nem vár hazai kamatemelést – Németh Dávid úgy vélekedik, a jegybank fejet hajt a piaci várakozások előtt, és mintegy fél százalékkal növeli a magyar irányadó rátát. A jelenlegi gazdasági viszonyok között ez egyáltalán nem lenne meglepetés, a mellett, hogy a mostani forintszint sem áll olyan messze a kormány, illetve a jegybank várakozásaitól. Annak ellenére, hogy ez a lépés természetesen rontja azoknak a helyzetét, akik hazai fizetőeszközben vettek fel kölcsönt, a devizahitelesekét kifejezetten segítheti egy esetleges forinterősödéssel.
Nagyot erősödött a forint a bankközi devizapiacon: az eurót tegnap késő este 258,60/70 forinton jegyezték. Ez négy forinttal kevesebb a keddi árfolyamhoz képest. Csütörtökön a plusz-mínusz 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán, 8,40 százalékon állt a magyar deviza. Az euróval 258,60 és 262,50 forint között kereskedtek, a széles sávú ingadozás pedig lehetőséget adott a profitrealizálásra.
