BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Melyik részvénypiac lehet a nyerő 2006-ban?

Magyar, lengyel vagy netán német, kínai részvény lehet a nyerő 2006-ban? Bizonytalansági tényezők minden piacon vannak, ráadásul a tavasz rendhagyóan korrekciót hoz. S kérdés, hogy a Fed, illetve az EKB vagy éppen a japán jegybank várható kamatemelései mennyiben mérséklik a befektetők kockázatviselési hajlandóságát a fejlődő piacokon.

Ha az egyes részvénypiacokra vet egy pillantást a befektető, akkor meglehetősen vegyes képpel szembesülhet. A budapesti börze mutatója igencsak volatilis heteket tudhat maga mögött, meginogtak a régió börzéi is, s a nyugat-európai, illetve tengerentúli piacokról is eltűnni látszik az optimista hangulat. Több elemző a részvénykitettség mérséklését javasolja, ám ennek ellenére a hosszú távon gondolkodók számára kérdés: mi tűnhet a mostani rossz hangulat ellenére mégis a legjobb választásnak az értékpapírpiacon?

Rövid távon bizonytalanság jellemezheti a régió börzéit, amelyek nem is olyan régen még csúcson voltak – mutatott rá Szöllősi Ferenc, a CA IB Alapkezelő portfóliómenedzsere. A bizonytalansági tényezők között szerepel az Európai Központi Bank és a Fed várható kamatemelése, a magyar- és csehországi választások, míg Lengyelországban a politikai kockázatok mellett az okozhat kisebb gondot, hogy a pénztárak részvénykitettsége csúcson van, éppen ezért egy nagyobb külföldi részvényeladási hullámot már nem tudnak „felszívni”. A CA IB alapkezelője szerint érdemes azt is szem előtt tartani, miszerint nem lehet tudni, hogy a fejlődő piacokra beáramlott tőkéből mennyi a „rövid távú pénz”. Ám – mint megjegyezte – jelzésértékűnek tekinthető, hogy a BUX az idén egy nap alatt négy százalékot is esett, miközben semmilyen érdemi fundamentális esemény nem történt. A részvénypiacok ellen hatnak a várható nemzetközi kamatemelések, míg az olajár hektikus mozgása az orosz piacon keresztül a régióra is rányomja a bélyegét – sorolta a bizonytalansági tényezőket Váradi Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési vezetője. Mindeközben nő a politikai kockázat Iránnal szembeni esetleges katonai akcióval, s ez azt vetíti előre, hogy csökken a befektetők kockázatvállalási hajlandósága.

Nem kizárólag a magyar piac esett az elmúlt időszakban, hanem a fejlett piacokkal együtt egyszerre bizonytalanodott el a régió, amelyben a kamatemelési félelmek is szerepet játszottak – emelte ki Honics István, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere, s mint megjegyezte: hasonló folyamatok zajlottak le egy évvel ezelőtt is. A következő hónapokban nem zárható ki egy részvénypiaci visszaesés – véli Horváth István, a K&H Alapkezelő vezető portfóliómene-

dzsere, aki úgy látja: a többéves emelkedést követően a hazai piac a fejlett vagy a szomszédos országokhoz képest már nem nevezhető alulértékeltnek.

A kockázati tényezők ellenére a legtöbb alapkezelő a magyar és a régiós piacokban továbbra is fantáziát lát. Nagyon gyorsan esett a magyar piac, s nagyon sokat, jóllehet fundamentális szempontból a hazai papírokat az esés előtt sem lehetett drágának tekinteni – hangsúlyozta Honics István. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a külföldi alapkezelőknél a kelet-európai országok alulsúlyozotak. Éppen ezért jó befektetésnek tartja a magyar és a régiós részvényeket, bár nem annyira optimista, mint 2005-re vonatkozóan volt. A magyar részvénypiaccal kapcsolatban azt emelte ki Zsiday Viktor, az Aegon Alapkezelő vezetője, hogy a magyar részvények még mindig a legolcsóbbnak tekinthetők a térségben, bár a közepes kapitalizációjú papírokban nagyobb növekedési potenciált lát, mint a blue-chipekben. Hasonló véleményen van Horváth István is, mondván, a mostani környezetben jellemzően az aktívabban kezelt, egyedi részvénykiválasztásra összpontosított részvényalap lehet a jobb választás.

Hosszú távon továbbra is kedvező befektetési lehetőséget lát a régióban Szöllősi Ferenc, főként, hogy a mostani megingást követően a magyar részvények tűnnek a legolcsóbbnak. A magyar kitettséget viszont, már csak a választások miatt is, diverzifikálásra javasolja Váradi Zoltán, hiszen mint mondja, a régióban is akad biztonságosabb terület, a legnagyobb növekedési potenciált viszont az orosz börzében látja.

Megfontolandónak tartja ugyanakkor a nyugat-európai részvénypiacokra összpontosító konstrukciókat Horváth István. A gyorsuló gazdasági növekedés, a munkaerő-piaci reformok és a vállalatok reorganizációs erőfeszítésének eredményeképpen ugyanis a javuló vállalati eredmények megjelennek a részvényárakban, és egyre gyakrabban ösztönöznek vállalati fúziókat és felvásárlásokat, amelyek híre ugyancsak segíti az árfolyamok erősödését. Mivel ezek az alapok devizaeszközökbe fektetnek, a forint gyengülése is javíthatja a befektetők által elérhető hozamot – tette hozzá. Váradi Zoltán is úgy látja, érdemesebb lehet a globális piacok felé elmozdulni, s főként a nyugat-európai és az eurázsiai piacban lát fantáziát. Zsiday Viktor a brit, francia, német piac mellett a Távol-Keleten Koreát javasolja befektetési célpontnak. Nyugat-Európában a tavalyinál kevésbé növekvő tőzsdével számol a BNP Paribas private banking igazgatója, Nagy Boldizsár, de még mindig kedvező a megítélésük, és továbbra is erős növekedést várnak mind Kínában, mind Japánban, mind Délkelet-Ázsiában. Kockázatosnak tartják, de még a fejlődő piaci átlagnál is magasabb hozamot eredményezhet a latin-amerikai vagy indiai tőzsdéken való befektetés – tette hozzá.

A hazai alapkezelők a régió befektetésialap-piacaira is betörtek. A Budapest Alapkezelő tavaly év végén két lengyel befektetési alapot indított útjára, ezt a jövőben újabbak követnék. Az alapkezelő a cseh piacon is megjelenne, ahol a disztribúciós hálózatot szintén a Budapest Bank tulajdonosa, a General Electric Capital leánybankjának fiókhálózata biztosítaná – mutatott rá Pázmándi László termékmenedzser. Az OTP bankcsoporthoz tartozó DSK Bank alapkezelője – amelyben az OTP Alapkezelőnek is részesedése van – Bulgáriában immáron három befektetési alappal van jelen: a tavaly év végén útjára indított levaalapú rövid távú kötvény-, illetve vegyes alapot 2006. március elején egy részvényalap követte – mondta érdeklődésünkre Simon Péter, az OTP Alapkezelő üzletfejlesztési menedzsere. Az OTP bankcsoport Szlovákiában 2005-ben jelent meg két befektetési alapjával, míg az OTP Banka Hrvatska alapkezelője, az OTP Invest Horvátországban decemberben két alapot vezetett be. A három piacon az első fél évben megjelenne az OTP Alapkezelő Rt. által az idén létrehozott, euróban dominált Közép-európai Részvény Alap is, jelenleg a forgalmazással kapcsolatos egyeztetés folyik, s hamarosan zöld utat kaphat a felügyelettől a másik regionális forgalmazásra szánt alap is, amely egy globális részvényalap lenne.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.