Melyik részvénypiac lesz a nyerő 2006-ban?

Ha az egyes részvénypiacokra vet egy pillantást a befektető, akkor meglehetősen vegyes képpel szembesülhet. A budapesti börze mutatója igencsak volatilis heteket tudhat maga mögött, meginogtak a régió börzéi is, s a nyugat-európai, illetve tengerentúli piacokról is eltűnni látszik az optimista hangulat. Több elemző a részvénykitettség mérséklését javasolja, ám ennek ellenére a hosszú távon gondolkodók számára kérdés: mi tűnhet a mostani rossz hangulat ellenére mégis a legjobb választásnak az értékpapírpiacon?
Rövid távon bizonytalanság jellemezheti a régió börzéit, amelyek nem is olyan régen még csúcson voltak – mutatott rá Szöllősi Ferenc, a CA IB Alapkezelő portfóliómenedzsere. A bizonytalansági tényezők között szerepel az Európai Központi Bank és a Fed várható kamatemelése, a magyar- és csehországi választások, míg Lengyelországban a politikai kockázatok mellett az okozhat kisebb gondot, hogy a pénztárak részvénykitettsége csúcson van, éppen ezért egy nagyobb külföldi részvényeladási hullámot már nem tudnak „felszívni”. A CA IB alapkezelője szerint érdemes azt is szem előtt tartani, miszerint nem lehet tudni, hogy a fejlődő piacokra beáramlott tőkéből mennyi a „rövid távú pénz”. Ám – mint megjegyezte – jelzésértékűnek tekinthető, hogy a BUX az idén egy nap alatt négy százalékot is esett, miközben semmilyen érdemi fundamentális esemény nem történt. A részvénypiacok ellen hatnak a várható nemzetközi kamatemelések, míg az olajár hektikus mozgása az orosz piacon keresztül a régióra is rányomja a bélyegét – sorolta a bizonytalansági tényezőket Váradi Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési vezetője. Mindeközben nő a politikai kockázat Iránnal szembeni esetleges katonai akcióval, s ez azt vetíti előre, hogy csökken a befektetők kockázatvállalási hajlandósága.
Nem kizárólag a magyar piac esett az elmúlt időszakban, hanem a fejlett piacokkal együtt egyszerre bizonytalanodott el a régió, amelyben a kamatemelési félelmek is szerepet játszottak – emelte ki Honics István, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere, s mint megjegyezte: hasonló folyamatok zajlottak le egy évvel ezelőtt is. A következő hónapokban nem zárható ki egy részvénypiaci visszaesés – véli Horváth István, a K&H Alapkezelő vezető portfóliómene-
dzsere, aki úgy látja: a többéves emelkedést követően a hazai piac a fejlett vagy a szomszédos országokhoz képest már nem nevezhető alulértékeltnek.
A kockázati tényezők ellenére a legtöbb alapkezelő a magyar és a régiós piacokban továbbra is fantáziát lát. Nagyon gyorsan esett a magyar piac, s nagyon sokat, jóllehet fundamentális szempontból a hazai papírokat az esés előtt sem lehetett drágának tekinteni – hangsúlyozta Honics István. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy a külföldi alapkezelőknél a kelet-európai országok alulsúlyozotak. Éppen ezért jó befektetésnek tartja a magyar és a régiós részvényeket, bár nem annyira optimista, mint 2005-re vonatkozóan volt. A magyar részvénypiaccal kapcsolatban azt emelte ki Zsiday Viktor, az Aegon Alapkezelő vezetője, hogy a magyar részvények még mindig a legolcsóbbnak tekinthetők a térségben, bár a közepes kapitalizációjú papírokban nagyobb növekedési potenciált lát, mint a blue-chipekben. Hasonló véleményen van Horváth István is, mondván, a mostani környezetben jellemzően az aktívabban kezelt, egyedi részvénykiválasztásra összpontosított részvényalap lehet a jobb választás.
Hosszú távon továbbra is kedvező befektetési lehetőséget lát a régióban Szöllősi Ferenc, főként, hogy a mostani megingást követően a magyar részvények tűnnek a legolcsóbbnak. A magyar kitettséget viszont, már csak a választások miatt is, diverzifikálásra javasolja Váradi Zoltán, hiszen mint mondja, a régióban is akad biztonságosabb terület, a legnagyobb növekedési potenciált viszont az orosz börzében látja.
Megfontolandónak tartja ugyanakkor a nyugat-európai részvénypiacokra összpontosító konstrukciókat Horváth István. A gyorsuló gazdasági növekedés, a munkaerő-piaci reformok és a vállalatok reorganizációs erőfeszítésének eredményeképpen ugyanis a javuló vállalati eredmények megjelennek a részvényárakban, és egyre gyakrabban ösztönöznek vállalati fúziókat és felvásárlásokat, amelyek híre ugyancsak segíti az árfolyamok erősödését. Mivel ezek az alapok devizaeszközökbe fektetnek, a forint gyengülése is javíthatja a befektetők által elérhető hozamot – tette hozzá. Váradi Zoltán is úgy látja, érdemesebb lehet a globális piacok felé elmozdulni, s főként a nyugat-európai és az eurázsiai piacban lát fantáziát. Zsiday Viktor a brit, francia, német piac mellett a Távol-Keleten Koreát javasolja befektetési célpontnak. Nyugat-Európában a tavalyinál kevésbé növekvő tőzsdével számol a BNP Paribas private banking igazgatója, Nagy Boldizsár, de még mindig kedvező a megítélésük, és továbbra is erős növekedést várnak mind Kínában, mind Japánban, mind Délkelet-Ázsiában. Kockázatosnak tartják, de még a fejlődő piaci átlagnál is magasabb hozamot eredményezhet a latin-amerikai vagy indiai tőzsdéken való befektetés – tette hozzá.