Romlanak a devizahitelesek pozíciói, de még nincs ok nagyobb aggodalomra

Az elmúlt hetek forintgyengülése után újabb megrázkódtatást élhettek át azok, akiknek svájcifrank-alapú devizahitelük van: tegnap a várakozásoknak megfelelően egy százalékról 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte irányadó kamatrátáját a svájci központi bank.
A magasabb kamatszint természetesen jelentkezik a hitelek havi törlesztőrészleteiben, azonban nem hatalmas mértékben – mutatnak rá a lapunk által megkérdezett szakértők, akik a pár száz, esetleg ezerforintos növekedést nem tartják földindulásnak. Ennek ellenére az események rontanak a jövőképen, főleg akkor, ha az emberekben tudatosodik, hogy a forint nem túl stabil, és hajlamos komolyabb kilengésekre is – értékelte a helyzetet Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.
Annak, aki ma Magyarországon hitelt akar felvenni, kétféle alternatíva között kell mérlegelnie: vagy egy viszonylag magas kamatú forinthitelt, vagy pedig egy olyan devizahitelt választ, amelyben pozícióit jelentősen ronthatja egy esetleges kamatemelés és a gyengülő forint. Egyelőre mindig az utóbbi tűnik a jobb megoldásnak, a viszonylag alacsony kamat és hazai fizetőeszközünk jövőbeni esetleges erősödése miatt, azonban a kölcsön igénylőinek mindenképpen figyelniük kell arra, hogy a svájci események nem azonnal, hanem csak a bankok átárazásait követően jelentkeznek, ezek a legtöbb hitelnél háromhavonta esedékesek – hívta fel a figyelmet Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Mindkét szakember úgy vélekedik, hogy a jövőben csökken a devizahitelek népszerűsége. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint januárban 30 százalékot képviseltek a devizaalapú hitelek a háztartásoknak nyújtott kölcsönökön belül, az új kihelyezéseknél viszont nagyjából 80 százalékos a súlyuk. A piaci szereplők szerint az 1100 milliárd forintnál nagyobb devizahitel-állomány 80-85 százaléka svájcifrank-alapú.
A monetáris tanács jövő hétfői ülésével kapcsolatban Török Zoltánnal ellentétben – aki a választásokig nem vár hazai kamatemelést – Németh Dávid úgy vélekedik, a jegybank fejet hajt a piaci várakozások előtt, és mintegy fél százalékkal növeli a magyar irányadó rátát. A jelenlegi gazdasági viszonyok között ez egyáltalán nem lenne meglepetés, a mellett, hogy a mostani forintszint sem áll olyan messze a kormány, illetve a jegybank várakozásaitól. Annak ellenére, hogy ez a lépés természetesen rontja azoknak a helyzetét, akik hazai fizetőeszközben vettek fel kölcsönt, a devizahitelesekét kifejezetten segítheti egy esetleges forinterősödéssel.