Euróban vette fel lakáshitelét? Ajjaj...

Az euró és a svájci frank árfolyamának alakulása, illetve a kamatemelések következtében közelítenek egymáshoz a támogatott és a devizaalapú lakáshitelek törlesztőrészletei – derül ki a hitelintézetek internetes honlapjain szereplő lakáshitel-kalkulátorok adataiból.
Az új lakások törlesztőrészleteinél értelemszerűen jobban megfigyelhető ez a tendencia: az euróalapú kölcsönök havi terhe már szinte minden banknál magasabb, mint a forrásoldali kamattámogatásos konstrukcióké, de új lakás vásárlásához svájcifrank-alapú hitel sem mindenhol bizonyul a legolcsóbb választásnak. (Egyébként figyelemre méltó, hogy az új lakás vásárlásához igényelhető támogatott forinthitel – húszéves futamidőnél és ötmillió forintos kölcsönösszeg mellett – pont két, igen jelentős piaci szereplőnél olcsóbb, mint a svájcifrank-alapú: az FHB-nál és az OTP Banknál.
Ha a forint árfolyama tartósan a jelenlegi szinten – az euróhoz viszonyítva 260-265-ös, a svájci frankhoz képest pedig 170-es érték körül – stabilizálódik, és újabb kamatemelések következnek be Svájcban és az eurózónában, a helyzet a használt lakásokhoz igényelhető kölcsönöknél is megváltozhat – mutattak rá banki szakemberek, hozzátéve, hogy a támogatási rendszer átalakulásáról szóló hírek ugyanakkor elbizonytalaníthatják a leendő ügyfeleket.
Ez utóbbi kérdés kapcsán ugyanakkor meglehetősen óvatosan nyilatkoztak a lapunk által megkeresett piaci szereplők, mondván: amíg nincs konkrét jogszabály vagy véglegesnek tűnő tervezet, nehéz bármit is kommentálni. Ha viszont tényleg megszűnik vagy tovább szigorodik a közeljövőben a jelenlegi támogatási rendszer, a devizahitelek térnyerése ellenére komoly előre hozott kereslettel lehet számolni. (Ezt a prognózist alátámasztja az a tény, hogy a lakástámogatási rendszer legutóbbi, 2003. decemberi módosítása utáni időszakban havi 50-60 milliárd forinttal növekedett a lakáscélú hitelek állománya Magyarországon.)
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági ügyfelek lakáshiteleinek állománya elérte a 2366,5 milliárd forintot a harmadik hónap végén, ez 46,9 milliárdos bővülést jelent februárhoz képest. A havi növekedést ugyanakkor az utóbbi hónapokban gyakorlatilag csak a devizaalapú hitelek produkálták, hiszen az újonnan kihelyezett forintkölcsönök állományát a korábbi kihelyezések visszatörlesztései nagyjából ellensúlyozták.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint a devizahitelezés felfutása következtében 2005 végén a háztartások bankkölcsöneinek már közel egyharmada, a vállalkozásokénak pedig közel fele devizahitel volt, holott 2003 végén ezek az arányok még nem haladták meg a háztartásoknál a négy, a vállalkozásoknál pedig a 41 százalékot. A szektor eszközeinek mind nagyobb részét – 2005 végén közel negyven százalékát – már devizában denominálták.
A jövőt illetően mindenesetre optimisták a hitelintézetek: a lakáshitelezés várható növekedési üteméről nyilatkozó bankok a piac 15-20 százalékos bővülését várják 2006-ban. Az ingatlan típusú hitelek tovább gyors ütemű bővülésével számol az OTP Bank is, elsősorban azért, mert Magyarországon ezek bruttó hazai termékhez mért aránya még mindig jelentősen az európai átlag alatt van, másfelől a hazai lakosság jövedelmi helyzete és az ingatlanok jelzáloggal való leterheltsége további növekedési lehetőséget biztosít.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a lakáshitelezésben továbbra is hozzávetőlegesen 20 százalékos bővülésre, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében ennél nagyobb mértékű növekedésre számít a legnagyobb magyarországi hitelintézet.