Jól kezdett a lakáslízing

Bővülés. Nagy várakozás előzte meg a lakáslízinget, s úgy tűnik, akik elindultak ezen a piacon, egyelőre nem csalódtak. A sort tavaly novemberben nyitó OTP-SCD Lízing ötmilliárd forintos állományt gyűjtött össze eddig, ebből 2,5 milliárdot a lakossági, 2,5 milliárdot az intézményi, illetve befektetői szegmensből érkező megkeresések tesznek ki. A februárban piacra lépők közül a CIB Lízingcsoporthoz eddig mintegy egymilliárd forint értékű igény érkezett, egymilliárd forintnál kisebb összegről számolhat be a HVB Leasing is. A BG Hitel & Lízing adatokat egyelőre nem közölt, annyit árultak el, hogy a befogadott állomány dinamikusan bővül. Úgy tűnik, az első tapasztalatok többeket is cselekvésre ösztönöztek, a lakáslízing-konstrukció elindítását tervezi ugyanis a K&H Lízingcsoport, az Erste Leasing és a Raiffeisen Lízing is. Az időpontokat illetően csupán az Erste közölt közelebbit: a második fél év elején lépne színre.

A lakáslízinggel kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján érthetően az ígérkezik a legizgalmasabb kérdésnek, hogy valóban az a réteg „mozdult-e rá” a konstrukcióra, akiknek a terméket szánták, avagy a nullaszázalékos önerő lehetősége azok fantáziáját mozgatta meg, akik amúgy is kiesnének a rostán. Volt egy ilyen roham – számolt be eddigi tapasztalatairól Magasházi Anikó, a HVB Leasing vezérigazgatója, a termék bevezetését követően ugyanis azok is felkeresték őket, akiknél hiányzott a fizetőképesség. Mostanra azonban letisztult a kép, s valóban azok jelentkeznek, akik megfelelnek a feltételeknek – tette hozzá. Az OTP-SCD Lízing Zrt. vezérigazgatója, Dunavölgyi Mária is úgy látja, alapvetően azok jelentkeznek, akiknek nincs megtakarításuk, de megfelelő rendszeres jövedelmük van a havi törlesztőrészlet kifizetésére, illetve akik nem szeretnék megtakarításaikat az önerőre fordítani. S szép számmal akadnak olyanok is, akik cégeiken keresztül vásárolnak lakást. A lízingkonstrukció igénybevételével a társaság komoly adóelőnyökhöz jut, amennyiben a lízingelt lakást üzleti alapon – akár saját magának – bérbe adja. A bt.-k és kft.-k a magánszemélyekhez képest valamennyivel kisebb arányú lízingösszeggel számolhatnak – mutatott rá Tölgyes László, a BG Hitel & Lízing vezérigazgatója. Egyrészt az előre fizetendő, egyszeri díjak, valamint a havi kamat költségként leírható, másrészt a lízingbe vett ingatlan után évente ötszázalékos értékcsökkenés is elszámolható.

A nullaszázalékos önerő a legnagyobb arányban az OTP-SCD Lízingnél van jelen, ügyfeleik valamivel több mint 90 százaléka gondolkodik önerő nélküli lízingkonstrukcióban. A HVB Leasingnél a többség 10-20 százalékos önerővel kötött szerződést, s egyelőre a CIB Lízingcsoportnál is kisebb az aránya azoknak, akik nullaszázalékos önerővel kötnek ügyletet.

A lakáslízingpiacon jelenlévők közül egyedül a BG lízing indított el olyan konstrukciót, amely lehetővé teszi, hogy a futamidő alatt lízingről hitelre módosítsa az ügyfél a konstrukció formáját (BG Twist). Új megoldásokon gondolkodik azonban a CIB Lízingcsoport is, s az OTP-SCD is folyamatosan fejleszti a konstrukciót. VG

Az új lakásoknál a nyílt végű lízing előnye, hogy csak a lakás nettó értékére kell a lízingszerződést megkötni, mert az áfa kifizetésére nem a vásárláskor egy összegben, hanem a futamidő alatt a törlesztésekhez kötődően kis részletekben kerül sor.

A nyílt végű konstrukciónál a havi törlesztőrészlet akár több tízezer forinttal is kedvezőbb a normál banki jelzáloghitelekhez képest.

Az új lakásoknál a nyílt végű lízing előnye, hogy csak a lakás nettó értékére kell a lízingszerződést megkötni, mert az áfa kifizetésére nem a vásárláskor egy összegben, hanem a futamidő alatt a törlesztésekhez kötődően kis részletekben kerül sor.

A nyílt végű konstrukciónál a havi törlesztőrészlet akár több tízezer forinttal is kedvezőbb a normál banki jelzáloghitelekhez képest.-->