Ki vesz meg kit? Bécs kivár

A Deutsche Börse (DBAG) újabb fúziós ajánlatot tett az Euronextre, amely számára egyre valószínűtlenebb, hogy megkaparinthatja a Londoni Értéktőzsdét (LSE), miután az amerikai Nasdaq az elmúlt heti részvényvásárlásával 22,7 százalékra növelte részesedését az LSE-ben, és ezzel a legnagyobb részvénytulajdonos lett.
A frankfurti börze ugyanakkor komoly engedményekkel próbálja egyesülésre csábítani a még mindig vonakodó franciákat, felajánlották ugyanis, hogy az Euronext nevezheti ki a francia–német tőzsde felügyelőtestületének felét. A Financial Times úgy tudja, hogy a német javaslatcsomagot ezen a héten vitatják meg Párizsban, és felvetik a két börze éves közgyűlésén is. A javaslat az árra is kitér: egyes értesülések szerint ez részvénycserével bonyolódhat le, a két társaság elmúlt három vagy hat hónapjának átlagos napi részvényárát véve alapul. A német terv ugyanakkor nem zárja ki a készpénzes átvételt sem. Amennyiben az Euronext és a Deutsche Börse egyesülne, úgy a közös tőzsde kapitalizációja egymilliárd euróval haladná meg a LSE-ét.
Az Euronext nem kommentálta a hírt, csupán annyit közölt, több konszolidáció lehetőségét is vizsgálja. Az Euronext 30-35 százalékát birtokló részvényesi csoport – amely szintén tulajdonos a Deutsche Börsében – a francia–német fúziót szorgalmazza. Néhány hete azonban olyan hírek láttak napvilágot, miszerint titkos tárgyalások folynak az LSE és az Euronext között egy esetleges részvénycserés összeolvadásról, sőt kiderült, a Chicagói Árutőzsdével is tárgyalnak egy esetleges együttműködésről.
Az öreg kontinens többi tőzsdéje sem ül ölbe tett kézzel. A Deutsche Börse kapitalizációjától csupán 500 milliárd dollárral elmaradó, a koppenhágai, stockholmi, helsinki, rigai, tallinni és vilniusi tőzsdéket összefogó OMX egyik vezetője alig egy hónapja hivatalosan felkereste a Szófiai Értéktőzsdét, mondván, komolyan érdeklődik az abban lévő állami tulajdon megvásárlásáról. Akkoriban Ivailo Kalfin bolgár miniszterelnök-helyettes is megerősítette: az állam kész értékesíteni a bolgár tőzsde állami részesedését (44 százalék). Az északi részvénypiac 80 százalékát tulajdonló OMX és a Szófiai Értéktőzsde esetleges fúziója magyar szemszögből azért is érdekes, mivel a bécsi tőzsde már együttműködési megállapodást kötött Szófiával.
S milyen irányban terjeszkedhet a Bécs–Budapest tengely? Korábban Varsóval képzelték el az erősítésüket, ám erre várni kell: a Varsói Értéktőzsde pénteken hivatalosan azt közölte a Világgazdasággal, hogy az erre az évre tervezett privatizációt elhalasztották. Prága sem mutatkozik igazi partnernek a szorosabb együttműködésben, hiszen mint lapunkkal közölték: az ottani börze nem kíván csatlakozni semmiféle tőzsdeszövetséghez, nem hiszik, hogy ez bármilyen előnnyel járna részvényeseik számára.
A Wiener Börse a Budapesti Értéktőzsde és Árutőzsde feletti irányítás megszerzése után komolyabb lépéseket nem tett a régiónkban. Egy-egy együttműködési szerződésről lehet hallani, ilyen például, hogy Bukaresttel közösen számolják és publikálják a ROTX-mutatót (a legaktívabb román részvényeket tartalmazó index), Zágrábbal pedig a konkrét együttműködés életbe léptetése hamarosan várható. Az idén a belgrádi és a szarajevói tőzsdékkel született együttműködési egyezmény, egy szó-fiai megállapodás értelmében pedig a balkáni ország tőzsdéjén forgó részvények egyes szlovén, horvát és román papírokkal együtt Bécs közreműködésével alkotják a SETX-et, a délkelet-európai indexet.