Kis üzlet az agrárbiztosítás

Az alap-agrárbiztosítások tavalyi díjbevétele hétmilliárd forint volt, ez a teljes biztosítási piac 2005-ös díjbevételének alig több mint egy százaléka. Az agrárbiztosítási díjak támogatásának megszüntetése súlyosan érintette az ezzel a szegmenssel foglalkozókat, főleg az állatbiztosítási portfóliók tragikus, 86 százalékos csökkenése miatt ? derül ki a Mabisz adataiból. Sajnos a dotáció eltörlése óta eltelt két évben mért háromszázalékos díjbevétel-növekedés a korábbi évekre jellemző piaci bővülés tizedét is alig éri el, miközben az utolsó támogatott év (2003) és a rá következő között 65 százalékos volt a csökkenés.

Miután a Colonia (mostani nevén Uniqa) 1996-ban, az Aegon pedig 2000-ben kivonult a mezőgazdasági biztosításokból, négy nagy cég: az Allianz, az Argosz, a Generali-Providencia, valamint az OTP Garancia dominanciája vált jellemzővé. Összességében is minimális súlyt képvisel a szegmensben jelen lévő több mint két tucat regionális, nonprofit elven működő mezőgazdasági biztosítóegyesület, miután a ?négyek? gyakorlatilag lefedik a piacot.

Mivel az ágazatot 2006-ban is szűkös anyagi viszonyok, a gazdálkodók rendkívül nehéz helyzete és a biztosításidíj-támogatás elmaradása jellemzi, kedvező fordulatra aligha lehet számítani. A szereplők arra sem látnak reális esélyt, hogy a díjtámogatás újra a nemzeti dotáció része legyen, hiszen még csak erre vonatkozó szándék sincs. Az éppen újraválasztott koalíciós kormány kezdeményezésére az illetékes minisztérium már elkészítette egy agrár-katasztrófaalap körvonalait, azonban az induláshoz az uniós jóváhagyási procedúra lezárására vár. Utóbbit először ez év januárjára, később júniusára tervezték, ám kérdés, hogy az időpont tartható-e. Az mindenesetre biztos, hogy a mostani árvízkárokra ebből még nem kapnak pénzt a gazdák. Az alap ugyanakkor csupán a biztosítók által nem fedezett természeti károkra ? aszály, fagy, ár- és belvíz ? térítene, és csupán a várható termés értékének harminc százalékát meghaladó kárt fizetné ki, azt is csak azoknak, akik befizetik a szántóföld után a hektáronkénti 1000, ültetvény után pedig a hektáronkénti 3000 forint éves díjat. Az Európai Unió sok országában támogatják ? Ausztriában például 50, Olaszországban 30 százalékkal ? a mezőgazdasági biztosítási díjakat, de erre nincs egységes gyakorlat. Az uniós támogatások ugyanakkor várhatóan lendítenek valamenynyit a termelők jövedelmi pozícióján, ez pedig a biztosítások iránti igény és fizetőképes kereslet élénkülésében csapódhat le.