Középmezőnyben a bankok

Bár a hazai tőzsdére bevezetett bankok egyáltalán nem nyújtottak rossz teljesítményt az első negyedévben, az árfolyamuk emelkedése ebben az időszakban nem tudott lépést tartani a budapesti börze irányadó indexével.

A januártól március végéig terjedő időszakban a három érintett szereplő közül egyedül az Inter-Európa Bank részvénye tudta túlszárnyalni a BUX nem egészen tízszázalékos emelkedését: a többségében olasz tulajdonú hitelintézet árfolyama három hónap alatt egész pontosan ötödével növekedett. Az IEB-papír teljesítményének értékét ugyanakkor jelentősen tompítja, hogy részvényének kurzusa pont március végén állt csúcsán: az egyébként meglehetősen alacsony forgalmat produkáló papír alig két hét alatt ért el közel húszszázalékos értéknövekedést. (Ennek hátterében valószínűleg annak bejelentése állt, hogy a bank FHB-pakettjének eladása jótékony hatást gyakorolhat az eredményre.) Az IEB árfolyama a negyedév vége után, amilyen gyorsan az egekig emelkedett, olyan sebesen vissza is korrigált: május közepén a papír már csak nagyjából három százalékkal ért többet, mint az év elején.

A másik két bankpapír árfolyamának emelkedése elmaradt az irányadó indexétől: az FHB március végén 7,9 százalékkal volt drágább, mint január elején, az OTP kurzusa pedig 6,4 százalékkal emelkedett.

Az átlagnál kissé szerényebb tőzsdei szereplést ugyanakkor csak részben támasztják alá az érintettek nemrég közzétett első negyedéves gyorsjelentéseinek adatai.

Az FHB csaknem 20 százalékkal volt képes növelni mérlegfőösszegét az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ez a bankszektor egészével összehasonlítva sem számít rossznak. (A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a bankszektor 21,4 százalékos mérlegfőösszeg-bővülést ért el 2005 első három hónapjához képest, a hitelintézetek adózott eredménye pedig összességében csaknem 4,7 százalékkal csökkent.) Bár a jelzálogbank eredménye némileg elmaradt az egy évvel korábbitól, ennek jól körülhatárolható okai vannak: a hitelintézetnek egyrészt szembesülnie kellett a szűkülő kamatmarzs eredménycsökkentő, másrészt a stratégiai átalakulásból származó feladatok költségnövelő hatásával is. Árfolyamának első negyedéves alakulására rácáfolt számaival az OTP Bank is: a legnagyobb hazai hitelintézetnek több mint öt százalékkal sikerült túlszárnyalnia a konszolidált, adózott eredményre vonatkozó elemzői várakozásokat, és több mint ötödével az egy évvel korábbi profitot. Ennek tükrében igen valószínűnek tűnik, hogy a bankcsoport év végére eléri – vagy inkább túlszárnyalja – az előzetesen tervezett 185 milliárd forintos konszolidált profitot. A konszern mérlegfőösszegének nem egészen tizenöt százalékos növekedése ugyanakkor több százalékponttal elmarad a bankszektor átlagától.

A három szereplő közül az Inter-Európa tekinthető az első negyedév igazi meglepetésének: a hitelintézet csoportszintű mérlegfőösszegének 17 százalékos bővüléséhez csaknem 50 százalékos profitemelkedés társult. Figyelemre méltóan gyarapodtak a bank ügyfélhitel- és ügyfélbetét-állományai is: előbbiek 30, utóbbiak csaknem 40 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A 3,97 százalékos gyengülés jó ideje a legnagyobb napon belüli esés volt.

A lejtmenetet magas, 36,5 milliárd forintos forgalom mellett regisztrálták, ez a megszokott kerekedési volumen közel kétszerese. Elemzők szerint a BUX következő támasza a 22 ezres szint lehet.

A Mol 5,93 százalékkal, 23 000 forintig szánkázott , az OTP 289 forintos mínuszban, 7411 forinton fejezte be a kereskedést. A Richter 43 475, az MTelekom 920 forinton várja a folytatást.

A 3,97 százalékos gyengülés jó ideje a legnagyobb napon belüli esés volt.

A lejtmenetet magas, 36,5 milliárd forintos forgalom mellett regisztrálták, ez a megszokott kerekedési volumen közel kétszerese. Elemzők szerint a BUX következő támasza a 22 ezres szint lehet.

A Mol 5,93 százalékkal, 23 000 forintig szánkázott , az OTP 289 forintos mínuszban, 7411 forinton fejezte be a kereskedést. A Richter 43 475, az MTelekom 920 forinton várja a folytatást.-->