Még a készpénz az úr
A bankkártyás vásárlások értékét tekintve jóval látványosabb a növekedés: tavaly 32 százalékkal nagyobb volt az összértékük ? 792 milliárd forint ?, mint egy évvel korábban. Hazánkban a külföldiek ugyanakkor szintén gyakrabban használják a kártyáikat vásárlásra, mint a magyar kártyabirtokosok: míg a teljes hazai elfogadói forgalmon belül a külföldi kártyákkal lebonyolított műveletek értékének súlya mindöszsze négy százalék, ugyanez az arány a vásárlási műveletekre leszűkítve már tizenöt százalékot tesz ki.
A vásárlási műveletek túlnyomó része értelemszerűen az üzletek pénztáraiban felszerelt POS-berendezéseken keresztül lebonyolított fizetés volt. Figyelemre méltó ugyanakkor az ATM-nél végrehajtott vásárlások arányának növekedése: ez egyértelműen a mobiltelefon-feltöltéseknek köszönhető, hiszen az ilyen műveletek száma másfél millióval nőtt, a teljes hazai forgalmon belüli aránya pedig négy százalékra emelkedett. (Ennek tükrében a klasszikus, üzletekben történt bankkártyás vásárlások aránya még szerényebbnek tűnik.)
Az mindenesetre biztató, hogy a plasztikokkal végrehajtott műveletek száma, illetve értéke is gyorsabban bővül, mint a kártyák száma. Miközben az elmúlt öt év alatt a kártyák száma közel a másfélszeresére emelkedett ? jelenleg csaknem 7,5 milliót tartanak nyilván ?, az ezekkel lebonyolított műveletek értéke 92, mennyisége pedig 70 százalékkal nőtt.
A kártyahasználat havi gyakorisága viszont ? amely eddig is csak nagyon lassú emelkedést mutatott ? az elmúlt évben megtorpant. (Egy plasztikkal átlagosan 2,29 műveletet hajtottak végre havonta 2005-ben, míg egy évvel korábban 2,32-ot regisztráltak.) Ezen a helyzeten csak részben segíthetne a kártyát elfogadó kereskedői hálózat szélesítése, a jegybank szakértőinek értékelése szerint a kártyabirtokosok hagyományos fizetési szokásain is változtatni kell. (Az MNB szerint történtek már előrelépések ezen a téren is, például az európai uniós ajánlásokhoz igazodó fogyasztóvédelmi jogszabályok bevezetése, a kártyahasználat biztonságát növelő banki fejlesztések, gyakorlatok bevezetése, azonban ezek kedvező hatását tudatosítani kell a kártyát használó ügyfelekben is.)
A bankkártya-használati öszszehasonlításban Magyarország nemcsak a fejlettebb államokhoz, hanem az újonnan csatlakozott tagokhoz képest sem áll túlságosan fényesen ? derül ki a 2004-es adatokon nyugvó statisztikákból. A kelet-közép-európai országok közül mindössze Szlovéniában és Csehországban van lakosonként több mint egy kártya ? megközelítve, illetve meghaladva a nyugat-európai régióból kiemelt országok átlagát. A nyolc kelet-közép-európai állam között Magyarország a hatodik helyen áll, mindössze Lett- és Lengyelországot előzi meg. Különösen figyelemre méltó, hogy öt évvel korábban az egy főre jutó bankkártyák száma alapján még mögöttünk állt Litvánia, Lett-, Lengyelország és Szlovákia is.
Egyre több a bankautomata
A bankjegykiadó automaták száma folyamatosan és egyenletesen nőtt az elmúlt néhány évben: az éjjel-nappal készpénzfelvételt biztosító ATM-ek száma a lakosság lélekszámához viszonyítva öt esztendő alatt 40 százalékkal emelkedett, a banki és postahivatali nyitvatartási időre korlátozott lehetőségek száma pedig negyedével bővült.A 2005 végén nyilvántartott valamivel több mint 3500 automata 27 százaléka Budapesten, további 24 százalék a megyeszékhelyeken, a maradék pedig az ország más városaiban található. A berendezések mindegyike alkalmas készpénz felvételére, közülük másfél ezer berendezésen lehetséges a bankszámlák közötti átutalás.
A készpénzkiadó automaták elhelyezkedése miatt ? több mint felük nagyvárosban működik ? kiemelt szerep jut a postahivatalokban és a bankfiókokban felszerelt közel tízezer POS-terminálnak is: ezek olyan helyeken is lehetővé teszik az elektronikus készpénzfelvételt, ahol a bankoknak nem kifizetődő ATM-et üzemeltetni.
A 2005 végén nyilvántartott valamivel több mint 3500 automata 27 százaléka Budapesten, további 24 százalék a megyeszékhelyeken, a maradék pedig az ország más városaiban található. A berendezések mindegyike alkalmas készpénz felvételére, közülük másfél ezer berendezésen lehetséges a bankszámlák közötti átutalás.
A készpénzkiadó automaták elhelyezkedése miatt ? több mint felük nagyvárosban működik ? kiemelt szerep jut a postahivatalokban és a bankfiókokban felszerelt közel tízezer POS-terminálnak is: ezek olyan helyeken is lehetővé teszik az elektronikus készpénzfelvételt, ahol a bankoknak nem kifizetődő ATM-et üzemeltetni.-->
