Még mindig a garantált alap a sztár
Az ingatlanalapok vonzereje láthatóan megkopott, áprilisban 6 milliárd forinttal nőtt az alaptípus vagyona, közel annyival, mint az előző hónapban, ám ez komoly visszaesést jelent az év első két hónapjához képest, amikor is 36 milliárd áramlott az alaptípusba. Az érdeklődés lanyhulása összefügg a hozamok alakulásával, hiszen míg az elmúlt egy évet 7–9 százalék közötti hozamok jellemezték, addig az elmúlt három hónapban 1,5-2 százalékos nominális hozamot könyvelhettek el a konstrukciók.
Az ingatlanalapok vagyona az idén közel annyival nőtt, mint amekkora volumen áprilisban elhagyta a kötvényalapokat. Sőt, ha az előző hónapot is hozzászámítjuk, akkor már majdnem 100 milliárdos mínusznál tartunk. Úgy tűnik, a konstrukció megsínylette a hozamok apadását, ám érdekes módon nem a volatilisabbnak számító hosszú kötvényalapokból áramlott ki a tőke zöme, hanem a rövid kötvényalapokból. Az, hogy a befektetők mennyire a visszamenőleges teljesítmény alapján döntenek, azon is lemérhető, hogy a valamivel jobb hozamot produkáló euróövezeti alapok vagyona nőtt. Az euróövezeti konstrukció vitte a prímet a pénzpiaci alapoknál is, ezen alaptípus eszközértéke 40 százalékot meghaladó mértékben gyarapodott, szemben a pénzpiaci alapok 4,1 százalékos vagyonnövekedésével.
Az európai konstrukciók bizonyultak a favoritnak a részvényalapokon belül is, több mint 10 százalékkal ugrott meg a vagyonuk, miközben a hazai és amerikai alapokat vagyonkivonás jellemezte. A 15 vegyes alap továbbra is igen dinamikusan bővült: áprilisban 12 százalékos növekedést követően az alapok vagyona megközelítette a 104 milliárd forintot.


