Tipikus helyzet: Európa tüsszent, a forint lázas lesz
Egyértelműen a nemzetközi események együttes hatása következtében gyengült hatalmas lendülettel a forint az euróval szemben, majd erősödött vissza percek alatt tegnap. Reggel egy euróért a korábbi 266 körüli helyett 269,50 forintot is megadtak a bankközi devizapiacon. Azonban végre nem a forint volt a leginkább erejét vesztő deviza a régióban: a lengyel zloty többet veszített értékéből. Múlt péntek délután illeszkedett be a régiós devizák teljesítményébe az addig gyengülésben rendre listavezető hazai fizetőeszköz.
A feltörekvő piacokról – ezek között van Magyarország is – a befektetők a vártnál magasabb törökországi folyó fizetésimérleghiány- és inflációs adat miatt még múlt pénteken megkezdték a tőkekivonást. Rontotta a régiós devizák esélyét az a múlt hét végi hír is, amely szerint egy nagy amerikai – meg nem nevezett – befektetési alap a feltörekvő piacok devizáiból való kiszállásra „buzdított”.
Sajnos a helyzet – a korábbi korrekciókhoz hasonlóan – tipikus: ha Európa vagy Amerika tüsszent, a kis devizák már lázasak. A múlt héten éves mélypontot elért amerikai dollár további alakulása is hatással van ezen országok devizaárfolyamaira – egy nagyobb dollárerősödés újabb tőkét szívhat el e régiókból. A magyarországi makrogazdasági helyzet egyelőre csupán annyiban alakítja a forint árfolyamát, hogy hazánkat a magas kamatfelárat ígérő, ám kockázatos feltörekvő piaci országok között tartja számon a nemzetközi piac – mondta Barcza György, az ING elemzője. Ez azt jelenti, hogy a dollár–jen–euró hármas bármilyen változása hat rá.
Középtávon a forint kitettsége továbbra is megmarad, az elmúlt hét forinterősödését, illetve a tegnap délutánit inkább pozitív meglepetésnek vélték a piacon. Kedvezőtlenül hat majd az árfolyamra a szinte biztosra vett EKB-kamatemelések sorozata. A Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzőinek várakozása szerint az Európai Központi Bank három lépésben a jelenlegi 2,5 százalékról 3,25 százalékra emelheti irányadó kamatát az év végéig, ezt követheti a svájci és a brit jegybank is. A magasabb kamatszint a devizaadósok terheit pedig a negyedéves kamatperiódusok miatt ősztől terhelheti meg erőteljesebben.
