Tovább szűkülhet a kamatfelár

Folytatódhat az elmúlt időszakban tapasztalt fejlett piaci trend: mind az amerikai, mind az európai monetáris irányítók nyitva hagyták a lehetőséget a további kamatemelések előtt. A Fed szerdai közleménye arra utal, hogy bár késznek mutatkozik egy rövidebb szünet beiktatására, az inflációs és makrogazdasági adatok az idén valószínűleg megkövetelnek még egy kamatemelést.

Ennél egyértelműbb jelzést adott az Európai Központi Bank május havi jelentése, amely az eurózóna inflációs kockázatára és az árstabilitás megingásának elkerülésére koncentrál. A piac ezért arra számít, hogy az EKB következő, június 8-i tanácskozásán – valószínűleg nem utoljára – 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emeli az unió irányadó kamatszintjét.

A jegybanki kommentárok ugyanakkor akár kedvezőtlenül is hathatnak a hazai eszközök megítélésére. Amíg ugyanis az amerikai kamatszint egy százalékról ötre emelkedett, addig a hazai alapráta 11,5 százalékról hatra mérséklődött, vagyis a kamatkülönbözet tizedére, egy százalékra csökkent. Hasonló a helyzet az uniós kamatok viszonylatában is, a kamatszint két év alatt két százalékról 2,5-re emelkedett, míg a kamatkülönbözet 9,5 százalékról 3,5-re apadt.

Bratincsák Péter, a CIB Bank elemzője szerint a nemzetközi kamatemelési trend nem tér majd el nagymértékben a már beárazottól. Amennyiben a befektetők kockázatvállalási hajlandósága nem csökken, a CIB-nél év végéig nem várnak eltérést a mai hatszázalékos alapkamatszinttől. Barcza György, az ING elemzője ezzel szemben nyár végén 50 bázispontos alapkamat-emelést vár a magyar jegybanktól.