Devizában adós? A svájciak döntöttek - a magyarok nyögik
Újabb 25 bázisponttal felfelé módosította irányadó kamatát a Svájci Nemzeti Bank (SNB) – az elmúlt fél évben immár harmadszor. A frank három hónapos bankközi (LIBOR) célsávja ezzel 1,0-2,0 százalékra emelkedett, a sávközép pedig 1,5 százalékra módosult, új négyéves csúcsot állítva fel. Jean-Pierre Roth, az SNB elnöke a tegnapi döntést követő sajtótájékoztatóján azt is elmondta: pillanatnyilag úgy tűnik, hogy további kamatemelésekre lesz szükség a gyorsuló infláció letörésére. A jegybank szerint a gazdaság az idén 2,5 százalékkal bővülhet, szemben a korábbi kétszázalékos várakozással, míg az infláció 1,2 százalék lehet, mely 0,2 százalékponttal magasabb a korábbi becslésnél.
Az infláció a következő években sem torpan meg, jövőre 1,2, míg 2008-ra 1,9 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számolhatunk. Amennyiben a bank előrejelzései helytállók, úgy szeptemberben újabb növelés válhat szükségessé – közölte Roth.
A kamatemelés nem lepte meg az elemzőket. A JP Morgan azt is kiemelte, a gyorsuló gazdasági növekedés miatt elengedhetetlenné vált, hogy Svájc irányadó kamatát egy semleges szinthez közelítse. Márpedig az országok nagy része nem maradt ki az Amerika és Európa diktálta trendből: az EKB, Korea, India, Thaiföld, Törökország és Dél-Afrika a múlt héten, míg a Fed és Norvégia a múlt hónapban döntött az irányadó ráta emeléséről.
Nem kedvez azonban a frank felzárkózása a svájci devizában eladósodott magyar állampolgároknak. Mialatt ugyanis – az amerikai és európai kamatemelési trendekhez hasonlóan – Svájcban az elmúlt hat hónapban három alkalommal módosították felfelé az irányadó rátát, addig hazánkban kilenc hónapja változatlan az alapkamatszint. Ezt tetézi a forint utóbbi időben tapasztalt gyengélkedése is: a hazai valuta az idén 6,8 százalékkal gyengült a svájci frankhoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartja kamatmeghatározó ülését, azonban az elemzők nagy része tegnap délig nem számolt a jelenlegi hatszázalékos szint eltolásával. A tegnap délutáni Standard & Poor’s általi leminősítés azonban megadhatja a kellő lökést a monetáris tagok számára, amennyiben a forint stabilan a 275-ös szint közelébe gyengül.
Mivel a hitelkonstrukciók nagy része 3-6 hónapos átárazási lehetőséget biztosít a bankok számára, rövid időn belül minden adós érezheti a svájci és a magyar kamatszint közötti szűkülés hatását. Azoknak sincs okuk a derűlátásra, akik a hazai kamatszint emelkedésére spekulálnak, hiszen – mint tudjuk – a bankok a kedvezőtlen tényezőket azonnal, míg a kedvező hatásokat csupán késleltetve építik be az árazásukba.
