Erős lehet a tőzsdeadó hatása
Az online devizakereskedést kínáló cégeket kifejezetten kedvezően érintené a változás – mondta el lapunknak Kovács Imre, a GlobalFX ügyvezetője. A befektetők előtt ugyanis nem marad alternatíva a fizetendő adó kérdésében, úgy a tőzsdei befektetésben, mint a devizakereskedelemben azonos teherrel szembesülnek majd. Ez pedig egyértelműen a jutalék nélkül működő, jóval likvidebb és 24 órás kereskedést kínáló devizapiacok felé terelheti a jelenleg csak a börzében gondolkodó kisbefektetők egy részét.
A lapunk által megkérdezett brókercégek egyelőre nem számítanak forgalom-visszaesésre szeptembertől. Főleg a napon belüli (day-trade) ügyletekben várható a legnagyobb csökkenés, és ezen befektetők közül szakíthatnak a legtöbben a tőzsdével, és egyéb alternatív piacokra cserélik azt.
Az értéktőzsde – mint ahogyan a legtöbb érintett – egyelőre óvatosan nyilatkozik. Mindenképpen szeretnének tisztán látni és részleteiben is megismerni a törvényjavaslatot, amely a beterjesztett formájában a lehető legrosszabb kimenetel lenne a szektor számára.
Eredetileg ugyanis csak jövő év elejétől kellett volna az árfolyamnyereség megadóztatásával számolni, ráadásul nem 20, hanem mindössze 10 százalékos adó terhelte volna, úgy, hogy az 50 ezer forintot el nem érő jövedelem mentességet élvezett volna, amennyiben az árfolyamnyereség nem haladja meg a 250 ezer forintot. A beterjesztett változat azonban már egyetlen kedvezményező elemet sem tartalmaz.
A legnagyobb hátrány azonban az, hogy a legutóbbi változat szerint a terhet a kifizető a jövedelemszerzés időpontjában vonja le és fizeti meg, míg az év közben elszenvedett árfolyamveszteségekkel mindössze évente egyszer, a bevallásban lehetne azt korrigálni.
Tény, hogy az árfolyamnyereség-adó bevezetése nem új keletű ötlet. Legutóbb tavaly a tőzsdeélénkítő csomaggal kapcsolatosan született egyezség a börze és a kormányzat között. Akkor arra hivatkozva sikerült elnapolni az árfolyamnyereség megadóztatásának bevezetését, hogy arra mindenképpen csak a kamatadóval együtt indokolt sort keríteni.
Elméletileg ezt a kitételt most teljesítené a kormány javaslata, ám a hazai tőkepiac egészséges fejlődését jelentősen gyengítené a sarc kivetése.
Az utolsó sima győzelmet a pénzügyi lobbi még 2004-ben aratta a kormányzat felett, amikor viszonylag simán sikerült kivetetni a készülő 2005-ös adótörvényekből a kamat- és árfolyamnyereség-adóról szóló paszszusokat.
Akkor a Pénzügyminisztérium számításai szerint tőzsdei árfolyamnyereség címén hárommilliárd forint folyhatott volna be. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint a háztartási szektor tőzsdei árfolyamnyeresége 2006 első negyedévében 29,4 milliárd forint volt. A kormányzat az idén 2, jövőre 26 milliárd forintnyi bevételt remél a kamat-, illetve a tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatásából.
