Öngólt jelentő kamatlépés

Agresszívan reagált a devizapiac a Magyar Nemzeti Bank tegnapi, 25 bázispontos kamatemelésére: a forint/euró árfolyam mélyrepülésben zuhant az új történelmi csúcsnak számító 276,6 forintos szintig. Az arany középútnak is beillő 6,25 százalékos alapráta nem véletlenül váltotta ki a befektetők haragját: a piac még a döntés előtti percekben is mindössze két befutót látott igazán esélyesnek: a változatlan 6 százalékot vagy az 50 bázispontos emelést. Talán keveseket lep meg, hogy a hazai kereskedőket nem először hagyja cserben a jegybanki kommunikáció. Mint Járai Zsigmond jegybankelnök tájékoztatásából kiderült: a Pénzügyminisztérium a még be nem jelentett reformok tervezetét is átadta a jegybanknak a döntés megkönnyítése céljából. Nyilvánvaló, hogy a minisztérium jelen esetben az alacsonyabb kamatszintben érdekelt, így a meg nem nevezett változások további fiskális megszorításokat és ebből következően lefelé korrigáló inflációs szintet jelenthetett, amely a változatlan kamatszintet támogatta volna – ahogy Veres János pénzügyminiszter pénteken ki is fejtette. Sajnálatos módon azonban a piacihoz képest bennfentesnek számító többletinformáció nem könnyítette meg az ügyeket, hanem még jobban megosztotta a monetáris tanácsot. Bár abban a tagok egyetértettek, hogy az elmúlt döntés óta jelentősen megváltoztak a kilátások, a döntéshozók nemigen tudták eldönteni, mennyire vehetik figyelembe a még be nem jelentett reformokat. Így az a különös helyzet állt elő, hogy a jegybank a piaci jelzésnek is beillő alaprátaszintet a piac által nem ismert információk felhasználásával hozta. Figyelemre méltó: a jegybanki közlemény szerint a tanács fokozottan figyelt arra, hogy a mindenkori hozamkülönbözet tükrözze a forinteszközöktől elvárt prémiumot, holott a befektetők szerint csak az 50 bázispontos emelés adta volna a kívánt kamatmarzsot. A jegybankelnök az árfolyamszint alakulása kapcsán elmondta: az nem szólt bele a döntésbe, hiszen az esési pályára került forint csak csekély mértékben befolyásolhatja az infláció további alakulását.

Az ING Bank hétszázalékos alapkamatot jelzett az év végére, és ezt a prognózist továbbra is tartják – mondta a döntés kapcsán Barcza György, a bank vezető elemzője. Felhívta arra a figyelmet, hogy több piaci szereplő ennél magasabb MNB-kamatot vár az év végére. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője közölte, hogy a monetáris tanács tegnapi döntése után a bank hétről 7,50 százalékra módosította az év végére szóló kamatvárakozását. Az MNB monetáris politikája nem áll a helyzet magaslatán, a 25 bázispontos alapkamat-emelés rossz üzenet a piac számára – mondja az elemző, aki úgy véli: az MNB monetáris tanácsa akkor járt volna el helyesen, ha vagy változatlanul hagyja az alapkamatot, vagy 50 bázisponttal emeli. Azzal, hogy az MNB nem változtat a kamaton, azt kommunikálja a piac felé, hogy kivárnak, egyelőre nem aggasztó a forint gyengülése, és bíznak a kormányprogramban. Az 50 bázispontos emelésnek pedig az lett volna az olvasata, hogy a monetáris tanács a helyzet magaslatán van, képes kezelni az esetleges krízishelyzeteket. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szintén hétszázalékos alapkamatot vár az év végére, 5,5 százalékos decemberi infláció mellett, ami januárra már hat százalék fölé is mehet. A banki kamatokra mérsékeltek lehetnek a tegnapi döntés hatásai, mert a kereskedelmi bankok nagyjából már beépítették a kamatemelési várakozásokat.

Amíg Magyarországon a jegybank kilenc hónap után a piac által gyengének ítélt szigorítással próbálja nyugtatni a piacokat, addig a dollárra és az euróra vonatkozó irányadó ráták várhatóan tovább emelkednek a következő hónapokban.

A Fednek reagálnia kell a magas energiaárak nyomán fellépő inflációs nyomásra. A piac ennek nyomán már be is árazott egy 25 bázispontos amerikai kamatemelést június 29-ére, amelyet egyre nagyobb valószínűséggel követhet egy újabb 25 bázispontos szigorítás.

Az eurózóna alapkamata továbbra is alacsony, az Európai Központi Bank (EKB) pedig további emeléssel száll harcba az infláció letöréséért – közölte Erikki Liikanen, az EKB kormányzótanácsának tagja, hozzátéve: az eurózóna inflációs kockázata továbbra is felfelé mutató.

Amíg Magyarországon a jegybank kilenc hónap után a piac által gyengének ítélt szigorítással próbálja nyugtatni a piacokat, addig a dollárra és az euróra vonatkozó irányadó ráták várhatóan tovább emelkednek a következő hónapokban.

A Fednek reagálnia kell a magas energiaárak nyomán fellépő inflációs nyomásra. A piac ennek nyomán már be is árazott egy 25 bázispontos amerikai kamatemelést június 29-ére, amelyet egyre nagyobb valószínűséggel követhet egy újabb 25 bázispontos szigorítás.

Az eurózóna alapkamata továbbra is alacsony, az Európai Központi Bank (EKB) pedig további emeléssel száll harcba az infláció letöréséért – közölte Erikki Liikanen, az EKB kormányzótanácsának tagja, hozzátéve: az eurózóna inflációs kockázata továbbra is felfelé mutató.-->