Pánikhangulat a piacokon

Történelmi mélypont közelébe, 271,3 forintos szintig esett viszsza a hazai fizetőeszköz euróhoz viszonyított árfolyama a tegnapi kereskedés folyamán. Az uniós devizával a délutáni órákban is a 269,5–271,5 forintos sávban kereskedtek. A több mint 2,5 éves csúcsszint újabb egyszázalékos esést jelentett a hétfői kétszázalékos zuhanás után. Nem látható pozitív fordulat a tőkepiacokon sem: bár a nap végére a tőzsdék csak három-négy százalékos veszteséget mutattak, délben minden régiós tőzsde öt százalék feletti mínuszban állt, s a negatív befektetői hangulat a fejlett piacokat sem kímélte. A nap végére a BUX 653 ponttal (3,36 százalék), a 18 819-es szintig esett, míg a lengyel WIG 20 index 3,6 százalékkal, az orosz RTS viszont 9,37 százalékkal ért kevesebbet a nap végére.

A borús hangulatot továbbra is az inflációs félelmek nyomán növekvő kamatemelési várakozások gerjesztették. Ben Bernanke hétfői beszéde sokakban megerősítette a további emelés esélyét, s még inkább homályba borította a 2,5 éve tartó ciklus végét. Többen azonban úgy vélik, hogy – akár további kamatemelések nélkül is – a gazdasági lassulás elkerülhetetlen. A külső hatások dominanciáját jól tükrözi a tőzsdék tegnapi együttmozgása, s a tény, hogy a forintnak is akkor sikerült áttörni a 270-es határt, amikor Lengyelországban az euró árfolyama átlépte a négy zlotys küszöböt.

A hazai kereskedés alakulásában – a külső hatások mellett – döntő szerepet játszottak a hét végén felfedett és azóta többször módosított megszorító intézkedések is, amelyek azonban ahelyett, hogy stabilizálták volna a piacot, tovább növelték a bizonytalanságot. A magasba szökő euróárfolyam pedig a tegnap megjelent inflációs adatokkal együtt erősen megnövelte a magyar alapkamat emelésére vonatkozó várakozásokat is.

Az elemzők kétkedve fogadták a kormány megszorító csomagját annak rossz szerkezete miatt – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint a csomag kevés eleme foglalkozik a kiadási oldal reformjával. Az sem szerencsés, hogy az adóprés visszaveti a vállalatok profitkilátásait, csökkenti a reálbéreket, és ez a hitelfelvételi kedv hanyatlásán keresztül az ingatlanpiacot és az építőipart is visszavetheti. Az infláció ezzel szemben – a tegnap reggel megjelent adatok alapján – az idén 5,5 százalék, míg jövőre (az idei adócsökkentés egyszeri hatása nélkül) 6-6,5 százalék lehet, ez pedig elengedhetetlenné teszi a jegybanki kamatemelést. Suppan szerint a monetáris tanács őszig még kivárja a kormányzati intézkedések hatását, azonban az utolsó hónapokban kétszer is 50 bázispontos emelés várható. Ha a forint euróhoz viszonyított árfolyama tartósan a 275–280-as sávba kerülne, elképzelhető, hogy a jegybank korábban is az emelés mellett dönt.

Hétszázalékos alapkamatot vár az év végére Németh Dávid, az ING Bank elemzője is, aki – hétszázalékos irányadó rátát feltételezve – decemberre 260 forint alá várja az euró árfolyamát. A tőkepiacokon viszont még hetekig nem remélhető fordulat, hiszen a befektetők nem látják az amerikai kamatemelés végét, és még nem bíznak a kormányprogramban sem. Nem várható megnyugvás a tőzsdei kereskedésben a Fed következő kamatüléséig – vélekedik Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A globális kockázatvállalási kedv további csökkenését ugyanis a kamatemelési ciklus további várható alakulása mozgatja. Ugyanakkor kiemelte: az elmúlt hetekben rengeteget estünk, és bár a trend megfordulására még nincs esély, bármikor jöhet egy rövid távú technikai korrekció, amely egy időre felnyomja a részvényárakat.

A Mol kereskedése is szünetelt tíz percre a kora délutáni órákban, miután az energetikai cég az előző napi 19 700 forintos záróárhoz képest több mint tíz százalékot veszített az értékéből. Bár délután a Mol-papírok a pozitívnak számító 20 ezer forintos szint fölött is voltak, a részvények végül 11 milliárdos forgalom mellett 2,96 százalékos mínuszban, 19 205 forinton zártak.

A többi blue-chip is – kisebb-nagyobb hullámzás után – negatívban zárta a napot: az OTP 4,18 százalékkal, 5500, a Richter 2,13 százalékkal, 35 525, míg az MTelekom 6,78 százalékkal, 811 forintig csökkent. A blue-chipek közül csak az Egis zárta pozitívan a napot, a gyógyszergyártó részvényei 0,08 százalékkal, 24 ezer pontig erősödtek.

A Mol kereskedése is szünetelt tíz percre a kora délutáni órákban, miután az energetikai cég az előző napi 19 700 forintos záróárhoz képest több mint tíz százalékot veszített az értékéből. Bár délután a Mol-papírok a pozitívnak számító 20 ezer forintos szint fölött is voltak, a részvények végül 11 milliárdos forgalom mellett 2,96 százalékos mínuszban, 19 205 forinton zártak.

A többi blue-chip is – kisebb-nagyobb hullámzás után – negatívban zárta a napot: az OTP 4,18 százalékkal, 5500, a Richter 2,13 százalékkal, 35 525, míg az MTelekom 6,78 százalékkal, 811 forintig csökkent. A blue-chipek közül csak az Egis zárta pozitívan a napot, a gyógyszergyártó részvényei 0,08 százalékkal, 24 ezer pontig erősödtek.-->