Papírforma szerint emelt Svájc
Az infláció a következő években sem torpan meg, jövőre 1,2, míg 2008-ra 1,9 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számolhatunk. Amennyiben a bank előrejelzései helytállók, úgy szeptemberben újabb növelés válhat szükségessé – közölte Roth.
A kamatemelés nem lepte meg az elemzőket. A JP Morgan azt is kiemelte, a gyorsuló gazdasági növekedés miatt elengedhetetlenné vált, hogy Svájc irányadó kamatát egy semleges szinthez közelítse. Márpedig az országok nagy része nem maradt ki az Amerika és Európa diktálta trendből: az EKB, Korea, India, Thaiföld, Törökország és Dél-Afrika a múlt héten, míg a Fed és Norvégia a múlt hónapban döntött az irányadó ráta emeléséről.
Nem kedvez azonban a frank felzárkózása a svájci devizában eladósodott magyar állampolgároknak. Mialatt ugyanis – az amerikai és európai kamatemelési trendekhez hasonlóan – Svájcban az elmúlt hat hónapban három alkalommal módosították felfelé az irányadó rátát, addig hazánkban kilenc hónapja változatlan az alapkamatszint. Ezt tetézi a forint utóbbi időben tapasztalt gyengélkedése is: a hazai valuta az idén 6,8 százalékkal gyengült a svájci frankhoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank hétfőn tartja kamatmeghatározó ülését, azonban az elemzők nagy része tegnap délig nem számolt a jelenlegi hatszázalékos szint eltolásával. A tegnap délutáni Standard & Poor’s általi leminősítés azonban megadhatja a kellő lökést a monetáris tagok számára, amennyiben a forint stabilan a 275-ös szint közelébe gyengül.
Mivel a hitelkonstrukciók nagy része 3-6 hónapos átárazási lehetőséget biztosít a bankok számára, rövid időn belül minden adós érezheti a svájci és a magyar kamatszint közötti szűkülés hatását. Azoknak sincs okuk a derűlátásra, akik a hazai kamatszint emelkedésére spekulálnak, hiszen – mint tudjuk – a bankok a kedvezőtlen tényezőket azonnal, míg a kedvező hatásokat csupán késleltetve építik be az árazásukba.
Közeledik a kamatemelési ciklus vége
Suppan Gergely, elemző, Erste Bank.Az elmúlt hetek kemény hangneme nem feltétlenül jelenti a Fed júniusi kamatemelését, inkább csak a piacok ébren tartását szolgálhatja. Mivel a mostani 5 százalékos szint már egyensúlyinak mondható, érdemes lehet kivárni az eddigi szigorítás hatásait a jegybank részéről, hiszen a megelőző kamatemelések likviditásszűkítő hatása is az elmúlt hónap tőzsdei kereskedésében csapódott le. A kamatszint további alakulása teljes mértékben a második féléves makroadatoktól függ, azonban nem kizárt az 5 százalékon való tetőzés sem. Az európai uniós kamatcsúcs várhatóan nem közelíti meg az amerikai értéket, így tetőpontját jövő nyáron 3,5-4 százalékon érheti el.
Miró József, elemző, Erste Bank.
A júniusi 25 bázispontos kamatemelés után remélhetően megtörik a két éve tartó trend, hiszen a világgazdaság lassulása várhatóan visszaszorítja az inflációt is. Bár a Fed egyelőre úgy látja, hogy a gazdaság bővülése az emelések hatására a 3 százalékos fenntartható szintre fog visszaszorulni, egyes elemzők az 1 százalékra zsugorodást sem tartják kizártnak. A további kamatemelések ellen szól az is, hogy a geopolitikai problémák lanyhulása visszaszoríthatja a kőolaj árát, amely tovább csökkenti a világgazdaságra nehezedő inflációs nyomást. Amerikával ellentétben az Európai Unióban – a gyorsuló gazdasági növekedés miatt – év végére 3,25 százalékig emelkedhet az irányadó ráta
Lányi Bence, elemző, Raiffeisen Bank.
A további kamatemelések kapcsán a Fed kezét megköti, hogy kettős célrendszerrel dolgozik, vagyis az infláció mellett a gazdasági bővülést is figyelembe kell vennie. Mivel előbb-utóbb a magas kamatszint miatt markáns lassulás következhet be a gazdaságban, a júniusi 25 bázispontos emelés után maximum még egy várható. Európa később kezdte az emelési trendet, és – az alacsonyabb növekedési potenciál miatt – kisebb ütemben, ezért várhatóan alacsonyabb szinten éri el tetőpontját is. Az uniónak különösen figyelnie kell az euró-dollár árfolyamra is, hiszen az erős euró visszavetheti az exportvezérelt európai növekedést.
Németh Dávid, elemző, ING Bank.
Feljebb tolódott az amerikai inflációs alappálya, hiszen már nem csupán a nyersanyagárak miatt növekszik az árindex. Az egész világon jelentkező inflációs nyomást a vállalati szektor okozza, amely most kezdte annak hatásait áthárítani a fogyasztókra. Mivel a legutóbbi amerikai makroadatok is kedvezőtlenebbek voltak az elemzői várakozásnál, a júniusi beárazott 25 bázispontos Fed-emelést augusztusban egy újabb követheti. Ha azonban a nyersanyag és az energetikai cikkek ára kedvezően alakul, akár 5,5 százalék is lehet a tetőpont. Európában inkább a kivárás politikáját alkalmazzák, így az amerikainál lassabb ütemben, év végéig 3,5 százalékig menetelhet a kamatszint.
Az elmúlt hetek kemény hangneme nem feltétlenül jelenti a Fed júniusi kamatemelését, inkább csak a piacok ébren tartását szolgálhatja. Mivel a mostani 5 százalékos szint már egyensúlyinak mondható, érdemes lehet kivárni az eddigi szigorítás hatásait a jegybank részéről, hiszen a megelőző kamatemelések likviditásszűkítő hatása is az elmúlt hónap tőzsdei kereskedésében csapódott le. A kamatszint további alakulása teljes mértékben a második féléves makroadatoktól függ, azonban nem kizárt az 5 százalékon való tetőzés sem. Az európai uniós kamatcsúcs várhatóan nem közelíti meg az amerikai értéket, így tetőpontját jövő nyáron 3,5-4 százalékon érheti el.
Miró József, elemző, Erste Bank.
A júniusi 25 bázispontos kamatemelés után remélhetően megtörik a két éve tartó trend, hiszen a világgazdaság lassulása várhatóan visszaszorítja az inflációt is. Bár a Fed egyelőre úgy látja, hogy a gazdaság bővülése az emelések hatására a 3 százalékos fenntartható szintre fog visszaszorulni, egyes elemzők az 1 százalékra zsugorodást sem tartják kizártnak. A további kamatemelések ellen szól az is, hogy a geopolitikai problémák lanyhulása visszaszoríthatja a kőolaj árát, amely tovább csökkenti a világgazdaságra nehezedő inflációs nyomást. Amerikával ellentétben az Európai Unióban – a gyorsuló gazdasági növekedés miatt – év végére 3,25 százalékig emelkedhet az irányadó ráta
Lányi Bence, elemző, Raiffeisen Bank.
A további kamatemelések kapcsán a Fed kezét megköti, hogy kettős célrendszerrel dolgozik, vagyis az infláció mellett a gazdasági bővülést is figyelembe kell vennie. Mivel előbb-utóbb a magas kamatszint miatt markáns lassulás következhet be a gazdaságban, a júniusi 25 bázispontos emelés után maximum még egy várható. Európa később kezdte az emelési trendet, és – az alacsonyabb növekedési potenciál miatt – kisebb ütemben, ezért várhatóan alacsonyabb szinten éri el tetőpontját is. Az uniónak különösen figyelnie kell az euró-dollár árfolyamra is, hiszen az erős euró visszavetheti az exportvezérelt európai növekedést.
Németh Dávid, elemző, ING Bank.
Feljebb tolódott az amerikai inflációs alappálya, hiszen már nem csupán a nyersanyagárak miatt növekszik az árindex. Az egész világon jelentkező inflációs nyomást a vállalati szektor okozza, amely most kezdte annak hatásait áthárítani a fogyasztókra. Mivel a legutóbbi amerikai makroadatok is kedvezőtlenebbek voltak az elemzői várakozásnál, a júniusi beárazott 25 bázispontos Fed-emelést augusztusban egy újabb követheti. Ha azonban a nyersanyag és az energetikai cikkek ára kedvezően alakul, akár 5,5 százalék is lehet a tetőpont. Európában inkább a kivárás politikáját alkalmazzák, így az amerikainál lassabb ütemben, év végéig 3,5 százalékig menetelhet a kamatszint.-->
