Minden, az állam által nyújtott támogatás után meg kell fizetniük a hitelintézeteknek a különadót felváltó járadékot, amelytől 25 milliárdos bevételt remél a kormány – tegnap délután legalábbis ez a változat volt érvényes a bankok extra terheit illetően. Úgy tűnik, korán lélegeztek fel a biztosítók is: a kormány – bár tisztában van az alkotmányos aggályokkal – keresi a megoldást, vagyis az extra adóztatás lehetőségét ezeknél a cégeknél is, a pénzügyi vállalkozásokkal együtt számítva szintén 25 milliárdos bevétel reményében. Az új szabályozásra vonatkozó javaslatot lapzártánk után nyújtották be az Országgyűlésnek.
A kormányszóvivői tájékoztató előtt egészen délutánig még a jelzáloglevelek állami kamattámogatásának megadóztatására vonatkozó terv tartotta magát: ez a három jelzálogbankot érintette volna kifejezetten hátrányosan. Az FHB-t már maga a változás híre sem érintette kedvezően: a papír árfolyama közvetlenül a hétfői bejelentés előtt rohamosan zuhanni kezdett, keddre pedig fel is függesztették a kereskedését. Azt egyébként, hogy már a bank számára hátrányos bejelentés előtt miért eshetett az árfolyam, vizsgálja a pénzügyi felügyelet is.
Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója szerint az állami kamattámogatás alapján számított járadékfizetési kötelezettség jobb csatorna, mint a banki különadó, azonban mivel a piacra negatívan hat – a jelzáloglevél-piacot és az FHB-t is leértékeli –, az állam a saját vagyonának értékét csökkenti. A vezérigazgató szerint jobb megoldás lett volna a jelzáloglevelek kamattámogatásának megszüntetése, igaz, ez utóbbi valószínűleg kevesebb bevételt hozott volna.
Szakértők már csak évi 4-5 milliárd forintra becsülték az új folyósítású jelzáloglevél-kamattámogatású hitelekhez szükséges állami hozzájárulást. Ennek megvonása tehát jóval kevesebbet hozna az állam konyhájára, mint a már korábban folyósított hitelekhez nyújtott támogatást is megsarcoló 20 százalékos járadékadóból elvárt 25 milliárd forint.
A jelzálogbankokat sújtó külön bankadónak az FHB lenne a legnagyobb vesztese – hangsúlyozta Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen Bank elemzője a Világgazdaságnak. Miközben a pénzintézetnek 4-5, akár 6 milliárd forintos többletbefizetési terhe keletkezne a büdzsébe, elveszítené profitjának – és árfolyamának – akár a felét is. Ugyanakkor az intézkedés jelentősen rontja az OTP Bank pozícióit is, és sérti a piaci érdekeit, azonban a pénzintézet több lábon áll, ami mérsékli a veszteségét.
Az elemző szerint viszont a legnagyobb probléma az, hogy a befektetők nem látják, mire lehet számítani. Egy héten belül három változatot hallhattunk a banki különadóról. Ez a fajta kiszámíthatatlanság veszélyezteti a piac, a tőzsde és a kormány hitelességét is. A tőzsde zuhanásában a régiós piaci hangulaton túl ez nagymértékben szerepet játszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.