Sötét fellegek a régió felett
Jelentős mértékben, 225 bázisponttal emelte az irányadó kamatrátát a török jegybank a vasárnap összehívott rendkívüli jegybanki tanácsülésen, amelynek hatására az overnight betéti kamat 17,25 százalékra, a hitelkamat 20,25 százalékra nőtt. A monetáris szigorítással párhuzamosan a jegybank meg szeretne szabadulni dollárkészletétől is, hogy ezzel is erősítse a török fizetőeszközt, amely a befektetők tőkekivonása, a nagy államháztartási hiány és a bizonytalan politikai viszonyok miatt negyedével értékelődött le április óta. Hétfőn reggel a lírát 1,675-en jegyezték a dollárral szemben, a múlt hét pénteki 1,705-es árfolyam után. A török jegybank hangsúlyozta: szükség esetén a közvetlen intervenciótól sem riad vissza a fizetőeszköz védelme érdekében. Nem vetnek azonban jó fényt a magyar piacra sem a török események, mivel a török líra és az izlandi korona mögött a hazai fizetőeszköz volt a harmadik leginkább gyengülő európai valuta ebben az évben, így egyre többen várják itthon is, hogy a jegybank jelentősen növeli majd az alapkamatot. A régió valutái közül is kiemelkedett a forint elmúlt hónapban produkált 6,4 százalékos leértékelődése; ez jóval meghaladta a szintén gyengélkedő lengyel zloty négy százalékát.
A Magyar Nemzeti Banknál is igaz, hogy kitüntetett figyelemmel kísérik a forint árfolyamának alakulását, és egy intervenció – mint lehetőség – a tarsolyban van, azonban jelenleg semmi indoka sincs a jegybanknak arra, hogy rövid időn belül éljen is vele – mondta el Auth Henrik, az MNB alelnöke. Auth kifejtette: a következő kamatdöntésnél mindenképpen figyelembe kell venni a fejlődő piacokon tapasztalható befektetői tőkekivonási hullámot, azonban egyelőre nincs okuk arra, hogy összehívjanak egy rendkívüli monetáris tanácsülést. Ezzel együtt a szakember egyértelműen a további alapkamat-emelés mellett áll ki, mert véleménye szerint a tartósan gyenge forintárfolyam problémákat okozhat az árstabilitási célkitűzés teljesítésében; a kormány tervezett megszorító csomagja inflációs sokkot okozhat és csökkentheti az aggregált keresletet.
A piaci szereplők is úgy vélekednek, hogy a múlt heti 25 bázispontos MNB-emelés nem érte el a kívánt hatást, mivel egy határozottabb lépés jobban kedvezett volna a gazdaságnak. Török Bálint, a Buda-Cash elemzőjének véleménye szerint rövid távon egyelőre nem aggódik a jegybank, azonban egy erőteljes forintgyengülés hatására szinte biztosan növelnék az irányadó kamatrátát, erre Auth utalásai is indokot adnak. Az elemző nem látja teljes mértékben hasznosnak a török kamatemelést, mert az akár el is bizonytalaníthatja a befektetőket és begerjesztheti a fejlődő országok piacait – köztük a magyart is, ahol ráadásul a gazdasági szereplők a megszorító csomag hitelességében is komolyan kételkednek. A Bloomberg felmérése szerint 12 szakértőből kilenc eladásra ajánlja a forintot az euróval szemben, emellett a külföldi elemzők erősen bírálják Gyurcsány Ferenc deficitcsökkentő próbálkozásait is. A pénteken megjelenő első negyedéves államháztartási mérlegadatok további aggodalomra adhatnak okot, mivel a szakértők több mint 14 százalékos hiánynövekedést prognosztizálnak az előző negyedévhez képest, ez pedig a hitelminősítő intézetek negatív kilátásait tovább ronthatja.
