Megtorpant a bankszektor
Az állomány csökkenésére egyébként 2005 decembere óta nem volt példa, amikortól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete havi rendszerességgel publikálja az általa felügyelt hitelintézetek és egyéb pénzügyi szolgáltatókról készített statisztikai adatsorait.
Egyelőre nem éreztette hatását a kamatadó bevezetése a hazai betétállomány júliusi alakulásában, erre engednek ugyanis következtetni a PSZÁF által legutóbb kiadott, a felügyelt intézményeket összefoglaló adatok. Bár a hitelintézeteknél elhelyezett belföldi betétek összesített volumene egy százalékkal bővült, a háztartások forint- és devizabetétei sorrendben 0,6, illetve 1,4 százalékkal, 4157, illetve 237 milliárd forintra csökkentek, mindössze a vállalatok és az egyéb pénzügyi közvetítők banki követelésállománya könyvelhetett el csekély gyarapodást.
A jövő hónap elején nyilvánosságra kerülő augusztusi adatokat viszont várhatóan ellentétes tendencia jellemzi majd, a kamatadó szeptemberi bevezetése minden bizonnyal a lakossági követelésállomány jelentős emelkedését hozza.
Noha a hazai bankszektort a teljes hitelállomány csekély korrekciója jellemezte júliusban, nem szakadt meg az év egészére jellemző tendencia: tovább növelték a bankokkal szembeni eladósodottságukat a háztartások, ami elsősorban a devizaadósság felfutásával magyarázható. A háztartások hazai hitelintézetekkel szembeni kötelezettségállománya 0,8 százalékkal, 3986 milliárd forintra testesedett a nyár középső hónapjában. A teljes kötelezettségállomány csökkenése viszont annak tudható be, hogy a külföldre nyújtott hitelek mintegy 11 százalékos visszaesése jelentősen rányomta a bélyegét az állomány júliusi alakulására – derül ki a Pszáf statisztikájából.
A háztartási hiteleken belül a lakossági adatok változása a döntő tényező, az egyéni vállalkozók aránya ugyanis csak marginális súlyt – mintegy 2 százalékot – képvisel a célcsoporton belül.
Az egyéb hiteleket leszámítva a lakosság bankokkal szembeni adósságállománya egységesen, az összes hiteltípusban bővülést könyvelhetett el az év hetedik hónapjában. Az év első feléhez hasonlóan fokozatosan dagad a hazai lakáshitelek állománya; a lakossági hitelállomány mintegy 60 százalékát kitevő lakáscélra vállalt kötelezettségállomány 12 milliárddal, 2391 milliárd forintra emelkedett júliusban. Érdekesség, hogy a lakáshitelek felfutása elsősorban a devizában felvett adósság megugrásának tudható be, a forintban denominált hitelek volumenét a decemberi rekordösszegeket követően ugyanis immáron a fokozatos apadás jellemzi.
Messze a legnagyobb arányú növekedést realizálták a folyószámlahitelek a lakossági adatokon belül – vonható le a következtetés az adatsorokat elemezve; igaz, a mintegy 7 százalékos bővülés az állomány meglehetősen alacsony értékével (165 milliárd forint) magyarázható.
