Kapós önkormányzatok
A bővülési lehetőségek kapcsán a CIB Banknál rámutattak: a nyár közepén kiugró növekedés jelentkezett az önkormányzati kötvények állományában, amely egy nagyobb helyhatóság kötvénykibocsátásának volt köszönhető. A bank szerint jól látható az a trend, hogy a kötvények a hosszú lejáratú hitelek helyét veszik át a szektorban: jelenleg a teljes adósságállomány majdnem 17 százalékát teszik ki.
A bankválasztási időszak két évvel ezelőtti eltörlése – ma már a települések nem csak évente egyszer, hanem elvben minden hónap elsejével új számlavezetőt bízhatnak meg – a szereplők szerint nem hozott drámai változást a piacon: a helyzet annyiban módosult, hogy az „átigazolások” egész évben egyenletesen oszlanak el. A bankválasztást ugyanakkor – mutatnak rá az érintettek – az önkormányzatoknál sem kizárólag az árazás határozza meg, sokat nyomnak a latban a személyes kapcsolatok, és persze a szolgáltatások színvonala is.
A pénzügyi szolgáltatók beszámolója szerint a számlavezetőkért folytatott küzdelemben az idén is folytatódott a korábbi éveket jellemző tendencia: a domináns szerepet játszó OTP Bank kismértékben veszített pozícióiból, ám az önkormányzati számlavezetésben továbbra is csak négy-öt hitelintézet, illetve a takarékszövetkezetek érdekeltek komolyabb mértékben. A bankok közül a Raiffeisen produkálja a leginkább látványos fejlődést az üzletágban: az első fél év végén már 115 számlavezetője volt, ezek között több megyei jogú város és megyeszékhely is megtalálható. Az OTP ugyanakkor még mindig nagyon erős: október elején a nem egészen 3200 önkormányzatból 2248-nak ő volt a számlavezetője, ez valamivel több mint 70 százalékos piaci részesedést jelent. A számlavezetők összetétele alapján szintén nem áll roszszul a hitelintézet: a fővárosi kerületek döntő többsége, 18 megyei önkormányzat és 17 megyei jogú város az ügyfele. (Az OTP ügyfeleinek a száma egyébként 78-cal kevesebb, mint egy évvel korábban.)
A számlavezetőkért folytatott harcban a leglátványosabb eredményeket a takarékszövetkezetek érték el: az elmúlt három évben ügyfeleik száma a többszörösére nőtt, és 2006 végén megközelítette a 600-at. (Ebben a számban szerepelnek a Takarékbank önkormányzati ügyfelei is, ám ez mindössze néhány helyhatóságot jelent.) A takarékszövetkezetek ugyanakkor érthetően a kistelepüléseknél harcoltak ki maguknak jó pozíciókat, így a betét- és hitelállomány alapján számított piaci súlyuk jóval szerényebb.
A bankok nyilatkozatai alapján a helyhatóságok növekvő jelentősége miatt a következő hónapokban erősödhet a verseny az önkormányzati ügyfelekért. A CIB – hangsúlyozták a hitelintézetnél a Világgazdaság kérdésére – az Inter-Európa Bankkal folyamatban lévő egyesülés révén a második legnagyobb bankká válik Magyarországon: ennek megfelelően, perspektivikusan, az önkormányzati üzletben is jó pozícióra törekszik, ez akár harmadik-negyedik helyezést is takarhat. VG
