Csúcson a jelzáloghitelek
A fogyasztási hitelek és személyi kölcsönök mellett az utóbbi évek slágerterméke lett a jelzáloghitel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint ez év szeptemberében közel 1045 milliárd forint volt a bankok által kihelyezett szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya, miközben két éve januárban még csak 189 milliárdos volt az összeg. Az állomány azóta folyamatosan növekszik, csak az idei első kilenc hónapban meg is duplázódott. A teljes állományon belül is a devizaalapú konstrukciók menetelnek. A pénzügyi felügyelet legutóbbi statisztikái szerint a háztartások devizahitel-állománya mintegy 700 milliárd forinttal bővült az idén, de 2005 végéhez képest csaknem megháromszorozódott.
A bankok ugyanis ezeket a termékeket népszerűsítik a legintenzívebben: akciókkal, egyszerűsített hitelbírálattal, megemelt futamidőkkel, és egyre speciálisabb devizanemekkel, a devizahitelek jóval kedvezőbb kamatai pedig egyébként is nagy húzóerőt jelentenek.
Az euró- és a svájcifrank-alapú konstrukciók mellett ez év szeptemberében az OTP Bank bevezette a jenalapú hitelt; nem sokkal később csatlakozott a K&H bank is, és nem volna meglepő, ha szép sorban a többi hitelintézet is tálcán kínálná ügyfeleinek az általa elsődleges szempontot jelentő alacsony törlesztőrészletű kölcsönt. A két másik devizához képest is jóval alacsonyabb havi részletfizetést ígérő jenhitel azonban a hazánkat egyelőre kevéssé, Japánt azonban sokkal inkább érintő amerikai jelzálogpiaci válság hatásai miatt jóval nagyobb árfolyamkockázattal járhat, mint európai társai. Ugyanakkor a termék bevezetésekor a hitelintézet azt hangsúlyozta: több mint 20 százalékos elmozdulás kellene a jen árfolyamában ahhoz, hogy egy lakáshitel esetén a törlesztő-részletben kedvezőbb legyen a svájci frankos kölcsön.
A felvett devizahitelekkel párhuzamosan ugyanakkor kismértékben, de folyamatosan növekszik a bankok által kezelt problémás, vagy akár rossz minőségű háztartásihitel-portfólió. A PSZÁF legfrissebb adataiból az is kiderül: míg tavaly év elején mindössze 85 milliárd forint volt a problémásnak minősített háztartásihitel-állomány, addig ez év márciusában már 124, szeptemberben pedig közel 150 milliárd forint. A kétes minősítésű állomány mértéke szintén növekszik, míg a szó szerint a legroszszabbnak besorolt hiteleké 2005 vége óta csaknem megduplázódott. A hitelbedőlésekben és a visszavett lakások számában nem történt látványos ugrás az idén; ez nemcsak a jól fizető ügyfeleknek, hanem a bankoknak is köszönhető, hiszen egy-egy bedőléssel ők sem járnak jól. A jelzáloghitel-állományok megugrása azonban a jövedelmi viszonyok jelenlegi romlása mellett öt-tíz év múlva sokaknak jelenthet problémát, ha a kedvező havi részletek és kamatok mellett nem tekintik legalább olyan fontosnak a kölcsön fedezetét. VV
