Jégtörő is kell? Akkor még Donald Trump is az európai építő-nagyhatalomhoz fordul, Ursula von der Leyen legnagyobb örömére

Donald Trump amerikai elnök nem csupán Grönlandot akarja megszerezni, hogy megerősítse az Egyesült Államok dominanciáját az Északi-sarkon, belevágott a flotta fejlesztésébe is, ami többek között a hajózás biztosításához szükséges kellő számú jégtörő beszerzését jelenti. Ennek érdekében az egyik legjobb szakértőhöz fordult – Finnországhoz.

Az amerikai–finn jégtörőüzletet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is szóba hozta e heti davosi beszédében. „Az Északi-sarkvidék biztonságát illetően Európa teljes mértékben elkötelezett. E tekintetben osztjuk az Egyesült Államok céljait. Például az EU-tag Finnország – az egyik legújabb NATO-tag – jégtörő hajót ad el az Egyesült Államoknak” – emlékeztetett.

Arra akarta ezzel felhívni a figyelmet, hogy a NATO észak-európai tagjai rendelkeznek sarkvidéki bevetésre alkalmas erőkkel, így ez sem indokolja Tump határozott célját Grönland megszerzésére, ami elindíthatja az igazi vámháborút az Európai Unió és az Egyesült Államok között.

Messze le van maradva az oroszoktól az Egyesült Államok

Az Egyesült Államok a maga három, elöregedő jégtörőjével nagyon le van maradva Oroszország mögött, amely összesen negyven, köztük nyolc nukleáris meghajtású ilyen hajóval rendelkezik.

Az ország történetében először decemberben minden atomjégtörőt egyszerre mozgósították is, hogy nyitva tartsa a hajózási útvonalakat az Ob- és a Jenyiszej-öbölben.

A High North News című portál emlékeztetett, hogy 

 A nyáron elfogadott „nagy, gyönyörű törvény” 8,6 milliárd dollárt különített el erre a célra.

„Kulcsfontosságú biztonságunk és jólétünk érdekében az amerikai parti őrség jégtörő képességeinek újraélesztése” – magyarázta a döntést Kristi Noem belbiztonsági miniszter. „Amerika több mint 150 éve sarkvidéki nemzet, és végre ennek megfelelően cselekszünk is” – tette hozzá.

Összesen 11 új jégtörő csatlakozik a flottához

A 11 tervezett jégtörőből a Trump és Alexander Stubb finn elnök által októberben aláírt együttműködési megállapodás szerint négyet épít majd Finnország, hetet pedig amerikai cégek – a finn tapasztalatok és tervek felhasználásával.

Az első két hajót 2028-ban adja át a Rauma Marine Construction (RMC) az amerikai parti őrségnek, azt azonban a Reuters tudósítása szerint a szerződés aláírásakor 

Mika Nieminen, az RMC vezérigazgatója csak annyit árult el, hogy „a gyors szállítási határidőt figyelembe véve” a cége nyújtotta a legmegfizethetőbb opciót a piacon.

A Fehér Ház októberben csak annyit közölt, hogy a 11 jégtörő teljes beszerzési költsége nagyjából 6,1 milliárd dollár lesz. Közülük négyet Louisianában építenek az Aker Arctic Technology tervei alapján, a kanadai Seaspannal együttműködve.

A két Finnországban építettel együtt mind a hat dízel-elektromos meghajtású lesz.

A finnek szükségszerűségből a legjobbak

Mivel Finnország az egyetlen olyan ország a világon, ahol télen minden kikötő befagyhat, és az importáruk 97 százaléka a tengeren érkezik, így nem csoda, hogy élen járnak ezen a területen: a világon üzemelő jégtörők 

• 80 százalékát finnek tervezték, 
• 60 százalékát finnek is építették.

„Ez tényleg szükségszerű Finnország számára. Azt szoktuk mondani, hogy tulajdonképpen egy sziget vagyunk” – magyarázta a BBC-nek Maunu Visuri, a nyolc jégtörőt üzemeltető állami tulajdonú Arctica elnök-vezérigazgatója.

„A finn gyárak építik a világ legjobb jégtörőit és a legnagyobb üdülőhajót” – dicsekedett Sakari Puisto gazdasági miniszter – vagy csak pusztán a tényeket közölte.

Trump mindenesetre egyetért vele. 

– mondta annak idején.

Külön elnöki felmentést kapott az üzlet

Az Egyesült Államokban az RMC a Bollinger Shipyardsszal működik együtt a jégtörők építésében. A cég négy évtizeden keresztül látta el kisebb hajókkal a parti őrséget, de nagyobbakra és nehezebbekre van szükség, amelyek képesek tartós sarkvidéki működésre – ezt a programot viszont egyre növekvő költségek és késések hátráltatják.

Az első hajót 2024-ben kellett volna átadni, a legújabb tervek szerint azonban ez 2030 előtt nem történik meg, mert az amerikai hajóépítő szektor egyszerűen nem képes bonyolult, speciális járműveket előállítani. Így mérföldkő lehet az ágazat számára az együttműködés a finnekkel.

A nehézségek fényében érthető, hogy az üzlet kivételes elbírálást kapott, mert 

 Az elnök nemzetbiztonsági okokból ebben az esetben felmentést adott ez alól.

A hatalomról is szól ez az egész

A klímaváltozás és a jég olvadása miatt az északi-sarki tengerek egyre inkább használhatóvá válnak a kereskedelmi hajók számára, és mind hozzáférhetőbbek lesznek az ottani olaj- és gázmezők is.

Lin Mortensgaard, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója szerint azonban Trump nem csupán gyakorlati szempontok miatt akarja bővíteni az amerikai jégtörőflottáját, hanem azért is, mert ez a hatalom kinyilvánításának eszköze.

„Akármennyi repülőgép-hordozód is van, és bármennyire is használod őket más államok megfenyegetésére, azokkal nem hajózhatsz be az Északi-sarkvidékre” – emlékeztetett.

„A jégtörő az egyetlen olyan haditengerészeti hajótípus, amelyik bizonyítja, hogy az ország sarkvidéki állam, sarkvidéki képességekkel rendelkezik. És szerintem ez az, ami az amerikai diskurzus nagy részét képezi” – vélekedett.

Ráadásul ez egy olyan terület, ahol az Egyesült Államok nincs lemaradva Kínától, amelynek van ugyan öt, sarkvidéken üzemelni képes hajója, de egyik sem jégtörő, mert nem felelnek meg a szigorú kritériumoknak.