Keményedik a banki verseny

„Örömmel vettük tudomásul, hogy jövőre mégsem adóztatják meg a céltartalékokat, de az egy kicsit furcsa, hogy már annak is örülni kell, hogy nem jön újabb banki teher” – jelentette ki Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által rendezett bankkonferencián, Visegrádon. A hazai hitelintézeti verseny alakulásáról tartott előadásában Csányi úgy vélekedett: a 2002–2003-as időszaktól kezdődően rendkívül gyors innováció indult el a magyarországi piacon, és – kevés kivétellel – minden hitelintézet megjelent szolgáltatásaival a lakossági piacon is. Kiemelte: a fokozódó verseny miatt folyamatosan csökkennek a marzsok a piacon. Figyelemre méltó például – tette hozzá –, hogy a hitelintézetek a svájci frankban nyújtott kölcsönök árazásánál egyáltalán nem reagáltak. A verseny kiéleződésének jelei jól látszanak a feltételes betéteknél is: ezeknél a bankok vállalják a negatív marzsot is annak érdekében, hogy ügyfelet szerezzenek, igaz, a kiugró hozam csak időleges, és eléréséhez az ügyfélnek több feltételnek is meg kell felelnie. Bizonyos területeken viszont – mutatott rá az elnök-vezérigazgató – korlátozott a verseny: a nagy kereskedelmi láncok csak egy szereplő termékeit közvetítik, és egyes autókereskedők szintén csak egy-két pénzügyi szolgáltatóval állnak kapcsolatban, kizárva a versenyből a többi szereplőt.

Az EBKM és a THM jelenlegi szabályozása Csányi szerint még módot ad arra, hogy néhány bank ne nyújtson teljes tájékoztatást: ezért fontos lenne egy nagyon kemény, egységes szabályozás. Örvendetes ugyanakkor – tette hozzá –, hogy a kormány már dolgozik a jelenlegi szabályok módosításán.

A hazai intenzív versenyt jól alátámasztja az a tény – emelte ki az OTP Bank első embere –, hogy a magyar ügyfelek bankváltási hajlandósága magas, és ez igaz a lakossági, valamint a vállalati területre is.

A subprime válság kapcsán az elnök-vezérigazgató úgy vélekedett: annak koránt sincs vége, még a folyamat felénél sem járunk. A magyar piacnak ugyanakkor bizonyos szempontból jól jött a hitelválság: a hazai bankok ugyanis az utóbbi időszakban látványosan emelni kezdték a loan to value (hitel/fedezeti érték) arányt az ingatlanhiteleiknél – tette hozzá. Ráadásul a bankok egy része nem is az alacsonyabb menekülési, hanem a forgalmi értéket veszi alapul, ez pedig tovább növeli a kockázatot. Ami a céltartalékok megadóztatását illeti: az elnök-vezérigazgató szerint örvendetes, hogy a kormány végül elállt a tervtől, bár kissé furcsa, hogy a bankoknak már annak is örülni kell, hogy nem növekednek a terheik.

Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke a subprime krízis kapcsán úgy vélekedett, az egyaránt tekinthető hitelezési, fedezeti, likviditási, szabályozási és bizalmi válságnak.

Bár a hitelválság nem érintette közvetlenül a hazai pénzügyi szektort – hangsúlyozta –, és a közvetett hatásai sem jelentősek, nem szabad úgy tenni, mintha a banki, a biztosítói és tőkepiac egymástól függetlenül, elkülönült elemként működne; a pénzügyi szektor ugyanis nem torpan meg intézményeknél, termékeknél, határoknál. A válság kapcsán Farkas István szerint nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mi történt, hanem azt is, hogy miért, és ebben a felügyeleteknek is komoly szerepet kell kapniuk. Az elnök kiemelte: a hasonló helyzetek megelőzése szintén fontos feladat, ám ez csak integrált és összehangolt felügyeléssel lehetséges.

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium államtitkára rámutatott: a 2006-os választásokat követő kiigazítás a bankszektort leginkább az erős lakossági hitelkeresleten és a stagnáló megtakarításokon keresztül érintette. Bár a gazdasági növekedés – hangsúlyozta Kovács – az alacsonyabb lakossági fogyasztás és állami beruházások miatt lelassult, 2009-től a növekedés viszszatérhet a potenciálishoz közeli, négyszázalékos ütemhez. Az államháztartási deficit – emlékeztetett az államtitkár – kedvezőbben alakul a konvergenciaprogramban előre jelzettnél: az ESA szabályrendszere szerinti deficit a jelenlegi prognózis szerint 6,4 százalékos lehet a korábban jelzett 6,8 helyett, míg 2008-ra 4,1-re mérséklődhet. Bár ezt viszonylag nehéz elfogadtatni, a hiánycsökkentés alapvetően a kiadások visszafogásán alapul: a minisztériumok létszáma 30 százalékkal mérséklődött 2006-ban, az állami bérkiadások GDP-hez viszonyított értéke pedig esik.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az amerikai hitelintézeteknél a válságot megelőzően a „mohóság” nagyobb úr volt, mint a „félelem”, és a bankrendszer jelentősen hozzájárult a gyors hitelnövekedés és eszközárbuborék kialakulásához. Ezzel szemben a magyar piacon – bár a verseny megnövelte a kockázati étvágyat – ma még a többletkockázat transzparens módon megjelenik. VG