Lehet, hogy tavaszig nem lesz kamatvágás
A tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról a jelenlegi 7,50 százalékra, amelyet hétfőn változatlanul hagyott.
Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni közép-európai elemzője az MTI-nek azt mondta: korábban az volt a véleménye, hogy az MNB-nek hétfőn kamatot kellene csökkentenie, és utána hosszabb ideig kivárnia, ezt a várakozását azonban még a hétfői döntés előtt módosította, változatlan novemberi kamatszintre. Az elemző szerint ugyanis jóllehet hosszú távon lefelé ható kockázatok terhelik a gazdasági növekedést - ez látszik az MNB hétfői növekedési előrejelzésében is -, rövid távon azonban "inflációs probléma van", amelyet főleg az üzemanyag- és az élelmiszerszektor okoz.
Emiatt a fogyasztás várhatóan még gyengébb lesz az idő haladtával, ennél fontosabb azonban az a hatás, amely a szolgáltatási inflációban, valamint az inflációs várakozásban valószínűsíthető, amelyek "egyelőre nincsenek összhangban az inflációs céllal". Ennek alapján a londoni Dresdner-elemző azt jósolja, hogy a magyarországi jegybanki alapkamat "legalább februárig-márciusig" nem változik, és utána is csak a korábban jósoltnál sokkal fokozatosabb csökkentés várható, függően a külső környezettől. Tenconi közölte: azzal számol, hogy még 2008 júniusában is 7,00 százalékon lesz az MNB-kamat, és csak a jövő év végére jut el 6,50 százalékig.
A londoni elemzői konszenzus korábban nem zárta ki, hogy a magyarországi jegybanki kamat már a jövő év közepére 6,50 százalékig süllyed. Az MTI által a hétfői kamatdöntés előtt kérdezett, illetve előrejelzéseikben szemlézett nagy londoni házak jórészt egyenlő arányban voltak megosztottak annak előrejelzésében, hogy várható-e kamatcsökkentés hétfőn, vagy sem. Azok a londoni befektetési elemzők, akik nem vártak hétfőre csökkentést - például a JP Morgan és a Goldman Sachs (GS) szakértői -, egyöntetűen azt jósolták, hogy az MNB pénzügypolitikai enyhítési ciklusa 2007 egészére befejeződött, vagyis decemberre sem várható kamatcsökkentés. A GS e várakozás indokai között megjósolta azt is, hogy a magyar jegybank emelni fogja inflációs előrejelzését. A hétfőre előzetesen kamatcsökkentést jósló londoni házak közül a Merrill Lynch ugyanakkor azzal érvelt, hogy a magyar gazdaság a stagflációhoz közeli állapotban van, de ezen belül az infláció rövidebb távú probléma, mint a gyenge növekedés.
Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza - aki előzetesen szintén kamatcsökkentést várt - a Monetáris Tanács hétfői kamattartó döntése után azt mondta az MTI-nek: az inflációs előrejelzés láttán nyilvánvaló, hogy mi vezérelte az MNB-t, ő azonban ennek ellenére "hibának" tartja a döntést. Szavai szerint ugyanis a belső (aktivitási) adatokból egyértelműen az látszik, hogy a magyar gazdaságban "jelenleg semmi nem mozdul ... és ebben jövőre is nehéz fordulatot elképzelni".
Dybula szerint a költségvetési politika várhatóan 2008-ban is visszafogó jellegű marad, és nem valószínű, hogy a külső piacok segítséget jelentenének, mert "az exportkereslet inkább csökkenni, semmint emelkedni fog". Ha ebben a helyzetben a pénzügypolitika "szükségtelen mértékben" feszes marad, "honnan lesz majd növekedés", tette fel a kérdést a BNP Paribas térségi elemzője. Dybula szerint - a várható inflációs adatok alapján - február tűnik a legkorábbi lehetséges időpontnak a kamatcsökkentésre.
