Valami megváltozott: már nem az alacsony bérek miatt jönnek hazánkba a beruházások – egész más az oka, a kormánybiztos elárulta a titkot

Magyarország versenyképességét erősíti az alacsony adóterhelés és a jól képzett munkaerő – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Joó István. A HIPA vezérigazgatója arról is beszélt, hogy 

• miért jönnek ide az üzleti szolgáltató központok,
• melyik környékét kínálják célzottan a befektetőknek,
• és hol voltak a legnagyobb fejlesztések.

Az látszik, hogy a beruházásösztönzésben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a vidéki, különösen a fejletlenebb térségek. Tudatos cél, hogy a támogatások és a pályázatok elosztásánál ezek a vármegyék felzárkózzanak a gazdagabb régiókhoz?

A beruházásösztönzési projektjeink 81 százaléka tavaly a vidéki Magyarországot érintette, vagyis ez egyértelműen tudatos stratégia. Kiemelt cél volt Kelet- és Északkelet-Magyarország fejlesztése, ennek eredményei ma már jól láthatók: Nyíregyházán, Miskolcon és Debrecenben nemcsak ipari beruházások valósultak meg, hanem jelentős infrastrukturális és oktatási fejlesztések is. A következő időszakban a fókusz Dél-Magyarországra, azon belül is a délnyugat-dunántúli térségre helyeződik át. Szeged a BYD-beruházással kiemelkedő sikert ért el, Békéscsabán egy szingapúri befektető, a Vulcan Shield Global több ezer munkahelyet teremt, Makón pedig a CPMC nagy ipari beruházása erősíti a térséget. Pécs, Nagykanizsa és Szekszárd környékét célzottan kínáljuk a befektetőknek: ezek a helyszínek minden ajánlatunkban szerepelnek, és a magasabb támogatási intenzitás is azt szolgálja, hogy ide irányítsuk a fejlesztéseket.

Az utóbbi években látványosan nőtt a kínai és más ázsiai beruházások száma Magyarországon. Miért minket választanak ezek az országok az egyre élesebb európai versenyben?

A keleti nyitás politikájával sikerült stabil, bizalmi kapcsolatokat kiépíteni a kínai, koreai és indiai partnerekkel, ami ma már kézzelfogható versenyelőny. Ugyanakkor ez önmagában nem lenne elég: a befektetők számos szempontot mérlegelnek. Ilyen a politikai és gazdasági stabilitás, valamint a gyors döntéshozatal, hiszen egy támogatási ajánlat átfutási ideje sok esetben döntő tényező. Magyarország versenyképességét erősíti az alacsony adóterhelés, a jól képzett munkaerő és az a tapasztalat, hogy a hazai munkavállalók komplex, magas hozzáadott értékű feladatokat is el tudnak látni. Az üzleti szolgáltató központok esetében a cégek már nem az alacsony bérköltségek miatt jönnek ide, hanem azért, mert itt olyan pénzügyi, kutatási és szolgáltatási kompetenciákat találnak, amelyek a régió más országaiban nem elérhetők. Ehhez társul a fejlett infrastruktúra és logisztikai háttér, ami az ázsiai befektetők számára is kulcskérdés.

A nemzetközi pénzügyi és szolgáltató szektorban milyen feltételek mellett számíthatnak a globális nagyvállalatok magyarországi bővítésre vagy új központok létrehozására?

Minden esetben azt vizsgáljuk, hogy egy beruházás milyen hatással van a magyar gazdaságra: hány munkahely jön létre, milyen minőségűek ezek az állások, és hosszú távon mennyire ágyazódik be a vállalat a hazai gazdaságba. Előfordul, hogy egy előkészített projekt nem valósul meg stratégiai vagy költségvetési megfontolások miatt, de Magyarország továbbra is nyitott a magas hozzáadott értéket teremtő pénzügyi és szolgáltató központokra. A közelmúltban is volt példa arra, hogy egy nemzetközi alapkezelő, a Janus Henderson döntést hozott arról, hogy 400 új munkahelyet hoz létre Budapesten, ami jól mutatja, hogy a térségben továbbra is versenyképes célpontnak számítunk.

Több mint 187 ezer új munkahely jött létre

Az elmúlt négy év volt a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka a külföldi működő tőke beáramlása szempontjából – mondta szerdai sajtóeseményén a HIPA vezérigazgatója, aki szerdán több részletről is beszámolt egy háttérbeszélgetésen. Jó István akkor elmondta, hogy összesen 25 ezermilliárd forintnyi beruházás érkezett hazánkba 2014 óta.

A kormánybiztos elmondta: a HIPA 2025 végéig 2305 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel több mint 25 ezermilliárd forint értékű beruházáshoz és közvetlenül mintegy 187 ezer, közvetetten pedig 400 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá.

Magyarország továbbra is Európa leginkább befektetőbarát országa – hívta fel a figyelmet Joó István. A magyar kormányzati befektetésösztönzés az elmúlt években sokkal jobban teljesít, mint a másik három visegrádi ország, vagyis

• Csehország,
• Lengyelország
• és Szlovákia

beruházásösztönzési ügynöksége együttvéve – tette hozzá.

A rekordok évét zárta a HIPA

A HIPA 2025-ös eredményeit is részletesen ismertette a vezérigazgató: számos szempontból a rekordok éve volt a tavalyi. A Magyarországot választó befektetők rekordszámú, 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést a HIPA támogatásával, ami mintegy

„Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert a magyar kormány az elmúlt 16 évben felépítette Európa legversenyképesebb befektetési és üzleti környezetét. Az alacsony adók, a jól képzett munkaerő, a fejlett logisztika, a fizikai és jogbiztonság, valamint az energiaellátás biztonsága mind hozzájárult ahhoz, hogy a Magyarország iránti befektetői bizalom töretlen” – értékelt Joó István.

Egy forint támogatás négy forint bevételt hoz

A támogatások ráadásul rendkívül eredményesek: egy forint elköltött állami támogatás átlagosan 4,1 forint bevételt generál a magyar költségvetésnek. Ezek a bevételek befizetett adókból, járulékokból keletkeznek.

A gazdaság egészséges összetettségét, sok erős pilléren nyugvó szerkezetét mutatja, hogy közel 30 különböző ágazatban érkeznek befektetések. Továbbra is meghatározó a járműgyártással és az elektronikával kapcsolatos befektetések volumene, de lendületesen zárkózik fel az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az információs és kommunikációs technológia, az orvosi eszközök gyártása, a biotechnológia és az üzleti szolgáltatóközpontok szektora is.