Drágulnak a céges hitelek
A régióban jelen lévő domináns bankok számára a bevonható külföldi források korlátozottá válhatnak és drágulhatnak, a hosszú felárak pedig magasak, s ez a vállalatok számára növeli a releváns forrásköltséget is – vélik az OTP Bank szakértői. A globális bizalmatlanság 2008 első felének végéig is eltarthat, ezért az OTP Bank elemzési központja arra számít, hogy a régióban működő vállalatok nettó hitelfelvétele mérséklődik, ezt azonban elsősorban nem a hitelkereslet visszaesése, hanem kínálati tényezők okozhatják. Magyarországon ez a hatás kisebb lehet, mint a többi régiós országban, mivel ilyen összehasonlításban a hazai vállalati szektor hitelkereslete a visszafogott beruházási dinamika miatt alacsony. A vállalati szektor GDP-arányos nettó hitelfelvétele 2007-ben lényegében a 2006-os szintnek megfelelően alakult. Az idén csökkenésre kell számítani, ebben a kedvezőtlen hazai környezet mellett szerepet játszik az Európai Unió gazdaságának várható lassulása is.
A CIB Bank elemzői szerint az amerikai másodlagos jelzálog-
piaci válság és az általa jelentős mértékben generált világpiaci forrásköltség-emelkedés egyértelműen kihat a magyar bankszektor szereplőire, azok árazási üzletpolitikájára és jövedelmezőségére. Ennek hatása már 2007 második felében látszott, és az idén várhatóan még hangsúlyosabb lesz. A CIB-nél úgy vélik, ügyfeleik hiteligénylési étvágya az elkövetkezőkben sem csökken, ugyanakkor a hitelek finanszírozási költsége emelkedni fog, ez azonban minden hitelintézet, így az egész bankszektor tekintetében egyaránt jellemző lesz. Az idei évben a vállalati hitelezési piacon tíz százalék feletti növekedést prognosztizálnak a társaság szakértői. A kilátások ugyanakkor rövid távon meglehetősen bizonytalanok, és nem kizárt, hogy a jelenlegi szintekről további negatív hatású elmozdulás következik.
A bank mögött álló erős tulajdonosi háttér és a vállalati ügyfelekre vonatkozó stratégia lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül még ne éreztessék ügyfeleikkel a piac kedvezőtlen hatásait, hoszszabb távon azonban a megdrágult forrásköltségek az árazásban is érezhetővé válhatnak – tájékoztatott a hitelintézet.
A K&H Bank likviditási helyzete miatt nem szembesült növekvő forrásköltségekkel, így nem emelte vállalati hitelei árát sem. A piacon ugyanakkor látnak olyan bankokat, amelyek növelik hitelezési marzsukat. Az ő ügyfeleiknek ez természetesen növekvő pénzügyi költséget jelent, de azok továbbhárítása függ az adott cég versenyhelyzetétől, amely a jelenlegi recessziós környezetben ezt valószínűleg nem teszi lehetővé, így a vállalatok alkalmazkodási stratégiája inkább a pénzügyi költségeik további optimalizálása felé mozdul majd el – vélik a K&H szakértői.
A hitelköltségek emelkedésének folyamatát a banknál nem látják, de mint mondják, egyedi esetek lehetségesek. Ugyanakkor lehetséges forgatókönyv az is, hogy néhány nagyobb kockázatú vállalat kiszorul a banki finanszírozásból.
Az MKB Bank véleménye szerint az emelkedő forrásköltségek eredményezhetik a vállalati hitelek drágulását: a futamidő függvényében 25–75 bázispont növekedéssel lehet számolni. Tekintettel pedig arra, hogy a bankok is drágábban jutnak a piacon forráshoz, ezt az árkülönbséget hitelezési gyakorlatukban érvényesítik.
Egyetértett ezzel Plank Gábor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője, a hitelintézet vezérigazgató-helyettese is, aki úgy látja: elkerülhetetlennek tűnik, hogy egyes esetekben árat emeljenek. Rámutatott arra is: a bankok költségeit az is növeli, hogy egyre körültekintőbben kell eljárniuk az ügyfeleik átvilágítása során.
Gergely András, az UniCredit Bank főosztályvezetője úgy látja: a forrásköltségek átmeneti növekedése valamilyen szinten kényszerűen megjelenik majd a vállalati ügyfelek részére összeállított új ajánlatokban a meghosszabbított hitelszerződések kamatfeltételei között. Elsősorban a deviza- és a saját forrású, beruházási hitelek kamatszintjének növekedésére lehet számítani. Hozzáteszi: átmeneti időszakra érvényes kamatnövekedéssel számolnak, így a piacok megnyugvása után az ügyfelek a kamatfelárak porladására számíthatnak.
Az Erste Banknál emellett úgy látják: a bankok további hatékonyságnöveléssel is igyekeznek majd elérni, hogy a költségeik emelkedését minél kisebb mértékben hárítsák át ügyfeleikre. A vállalkozásoknak azzal is nagyon fontos tisztában lenniük, hogy a kamatszint-növekedés nem minden hiteltípusnál jelenik majd meg, hiszen a kedvezményes forrású, hosszú lejáratú támogatott hitelkonstrukciókat is ajánlanak a bankok, ahol a forrásköltségek nem változtak.
Kelet-Európa sem ússza meg
A térségen belüli hatásmegoszlás bizonytalan, ám Kelet-Európa sem fogja megúszni a globális pénzpiaci sokk hatásait – állapították meg néhány héttel ezelőtt napvilágot látott elemzésükben a Világbank szakértői.Pradeep Mitra, a Világbank európai felzárkózó piaci főközgazdásza azt mondta, hogy a hitelválság ezeket az országokat is sújtja majd – ebből nincs kiút.
Ezzel egyetért a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely szerint az egykori szovjet térség és a Balkán gazdaságainak finanszírozási költségei sokkal nagyobb mértékben ugrottak meg tavaly nyár óta, mint a fejlett közép-európai gazdaságokéi.
Pradeep Mitra, a Világbank európai felzárkózó piaci főközgazdásza azt mondta, hogy a hitelválság ezeket az országokat is sújtja majd – ebből nincs kiút.
Ezzel egyetért a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely szerint az egykori szovjet térség és a Balkán gazdaságainak finanszírozási költségei sokkal nagyobb mértékben ugrottak meg tavaly nyár óta, mint a fejlett közép-európai gazdaságokéi.
Számít-e a finanszírozás drágulására? Pick Szeged Zrt.
A háttérben már hallani arról, hogy a vállalati banki hitelek az idén drágulhatnak – mondta Kovács László, a Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. Egyelőre azonban ilyen irányú tárgyalások nem kezdődtek a társaság és a pénzintézetek között, így a Pick hitelkondíciói továbbra is stabilak. A cég tavaly 58 milliárd forintos árbevételt ért el nyereséges gazdálkodás mellett. Kovács László szerint a banki költségek emelkedése a vállalatot hátrányosan érintené, figyelembe véve azt is, hogy számos más költségtényező is drágult. A hitelterhek növekedése a társaságot természetesen nem rengetné meg, de negatívan hatna az idei gazdálkodási eredményekre – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.
Waberer’s Holding
A későbbiekben nyilván óvatosabbak lesznek a bankok, azonban úgy érzem, a válság még nem gyűrűzött be Magyarországra – mondta lapunknak Wáberer György. A Waberer’s Holding vezetője hozzáfűzte: az idén közel ezer kamionszerelvényt vásárol a cégcsoport, és most kötik az új lízingszerződéseket, de ugyanazokkal a feltételekkel, mint az elmúlt évben.
Videoton csoport
A hitel drágulása a gazdaság lassulásával jár, ezt a globalizált piacon – ahol a Videoton is mozog – a szereplők már középtávon is megérzik – válaszolt lapunknak Sinkó Ottó, a társaság elnök-vezérigazgatója. Cége ezért az idén csak 3-5 százalékos növekedést vár a 2006-os 20-25 és a tavalyi 10-15 százalékos után. Mindazonáltal a Videoton közvetlenül nem tapasztalta a hitelek drágulását, mert több éve nettó betétes, és mert kölcsönei döntően euróalapúak, ahol a kamat abszolút értelemben nem nő, legfeljebb a kockázati felár. A bankok különben sem a banki-hitelezési szempontból megbízható cégeknél kezdik a szigorítást – vagyis például nem a Videotonnál –, hanem a kisebb, kockázatosabb vállalatoknál. A pénzpiaci bizonytalanságok többnyire különben is – ahogy most is – a forint gyengülésével járnak, ez viszont az exportálók helyzetét könnyíti. Más cégektől úgy értesültünk, hogy beruházásaikat lízingben vagy külföldi anyavállalataik keretéből valósítják meg, vagyis szintén elkerüli őket a hiteldrágulás hatása.
Albacomp Zrt.
A hitelek a cégek számára eddig is drágák voltak, ebben nem érzünk változást. Abban viszont igen, hogy a korábbiakhoz képest szigorodtak a kölcsönnyújtás feltételei – mondta lapunknak Minárovits János, az egyik legnagyobb hazai informatikai cég, az Albacomp Zrt. vezérigazgatója. -->
