BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Kevesebb elbocsátás várható az idén

Az idei munkaerő-piaci folyamatokról közös prognózist készített a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A közös munka azon az elven alapult, hogy a foglalkoztatási szint tartós növelése nem választható el a gazdaság egészének a növekedésétől. A tárca szerint az idei legfontosabb foglalkoztatáspolitikai feladatok egyike a munkaerőpiac területi különbségeinek mérséklése, a mobilitási hajlandóság növelése. Továbbra is kívánatos célnak tartják, hogy a gazdaságilag inaktív népesség könnyen mobilizálható része visszakerüljön a munkaerőpiacra. A célok között hangsúlyosan szerepel a munkaerő-piaci kereslet és kínálat közötti különbség csökkentése, s ezzel egyidejűleg a képzettségi szint növelése. Az is fontos cél – s ebben a kamara évek óta jelentős szerepet vállal –, hogy a képzési szerkezet igazodjon a munkáltatói igényekhez.

A tárca meglátása szerint az idén várhatóan három-ötezer fővel nőhet a foglalkoztatottak száma a versenyszektorban, a közszférában viszont stagnálásra lehet számítani. Reálisnak látszik, hogy ez évben a hazai foglalkoztatás szintje 57 százalékra emelkedik.

A várakozások szerint csak hosszabb távon bővülhet jelentősebben a foglalkoztatás szintje, akkor, amikor a megkezdett foglalkoztatási programoknál a társminisztériumok uniós forrásokkal kiegészített gazdaságélénkítő lépései éreztetik hatásukat a munkaerőpiacon. A középtávra szóló prognózisok azt mutatják, hogy az elkövetkező három évben a foglalkoztatottak száma 55 ezer fővel bővülhet, s 2015-ig – az Új Magyarország fejlesztési terv programjainak eredményeként – a foglalkoztatás négyszázalékos növekedése várható a versenyszférában.

A kamara és a minisztérium által tavaly ősszel készített, az ez évre szóló előrejelzéseket feltérképező felmérésből kiderül, hogy 2008-ra jóval kevesebb cég jelzett létszámleépítést, mint az a korábbi folyamatok alapján várható volt. Tavaly még a megkérdezettek 15 százaléka gondolkodott létszámcsökkentésen, az idén mindössze kilenc százalékuk. A bővítést fontolgatók száma nem változott ilyen feltűnően, 26 százalék nyilatkozott így az elmúlt évről, s 24 százalék tervezi ezt az idén.

A felmérésből az is kiderül, hogy az utóbbi három évben hogyan alakultak régiónként a létszámmal kapcsolatos várakozások. A legoptimistábbnak Közép-Magyarország régió bizonyul, nem meglepő módon. Amíg 2005-ben az itteni cégek közel tíz százaléka vélekedett úgy, hogy szükség van a létszám emelésére, addig tavaly már egyötödük tervezett bővítést. Közép-Dunántúlon is bizakodóbbak a vállalkozások, 9,7 százalékról 16,2-re nőtt a dolgozót felvenni szándékozók aránya. Nyugat-Dunántúl meglehetősen szélsőséges képet mutat: 2006-ban még mínuszban volt a munkaerőt keresők száma, tavaly viszont megugrott, ugyancsak 16,2 százalékra. A Dél-Dunántúl térségében lévő cégek kissé több mint egytizede tervezett a múlt évben bővítést, korábban ennél is kisebb volt az arányuk. Az ország keleti részén aggasztóbb a helyzet, hiszen a kereslet csökkenő tendenciára utal. Észak-Alföldön például 2005-ben a megkérdezettek 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkaerőt keres, tavaly azonban már csak 11,8 százalék jelezte ezt.

Beszédes az is, hogy a különböző nagyságú vállalatok hogyan vélekednek a kérdésről. Kiugró a kisvállalkozások adata, hiszen egyötödük kívánja növelni a létszámát az idén. A közepes cégeknek 16,6, a nagyvállalkozásoknak pedig 15,4 százaléka akar munkaerőt felvenni. A mikrovállalkozások átlagosan 10,9 százalékos foglalkoztatásbővítést terveznek.

Eltérnek a szándékok attól függően is, hogy külföldi vagy magyar tulajdonban van az adott cég. Egyértelműen előnyben vannak a külföldi tulajdonúak a létszámnövekedést tervezők között: közel 40 százalékuk jelezte ezt, míg a magyaroknál mintegy 21 százalék válaszolt igennel a kérdésre. A leépítést tervezők között már nem ilyen nagy a különbség, várhatóan a külföldiek 10,48, a magyarok 10,83 százaléka bocsát el dolgozókat az idén. VG

Kiemelt programok

Forrás: SZMM

A járulékkedvezményt nyújtó Start programcsalád

Lépj egyet előre! képzési program

Decentralizált program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása

Közfoglalkoztatási munkateszt

A közszféra humánpolitikai változásait segítő intézkedések









A járulékkedvezményt nyújtó Start programcsalád

Lépj egyet előre! képzési program

Decentralizált program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása

Közfoglalkoztatási munkateszt

A közszféra humánpolitikai változásait segítő intézkedések Ez évi intézkedések Forrás: SZMM

Rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzése

Cél, hogy a távmunkában foglalkoztatottak száma a jelenlegi négyről nyolc százalékra nőjön, ez 160 ezer fős bővülést jelent

A leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatása

Komplex térségfejlesztési projekt ad esélyt a leghátrányosabb helyzetű régiókban élőknek

Keresletvezérelt szak- és felnőttképzés

Rugalmas szakképzési rendszer megteremtésével folyamatos igazodás a munkaerőpiac igényeihez

Komplex rehabilitációs intézkedések

A rehabilitációs járadékra való jogosultságot komplex minősítési rendszer alapján állapítják meg a jövőben Támogatási programok folytatása, 2008 Forrás: SZMM

Munkahelyteremtő beruházások támogatása (2300 millió forint,

cél: 2300-2500 új munkahely)

Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása (360 millió forint, cél: 400 új munkahely)

Nagyberuházások tárgyieszköz-fejlesztésének – egyedi kormánydöntésekkel meghatározott mértékű – addicionális támogatása (500 millió forint)

Távmunkahelyek létesítésének támogatása (600 millió forint, cél: 600 új munkahely)

Munkahelymegőrző támogatások (350 millió forint, cél: 1000 munkahely megőrzése)

A GKM által nyújtott egyedi kormánydöntéssel megvalósuló beruházáshoz kapcsolt munkahelyteremtés (2 milliárd forint)-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek