Óvatosak a jenhitelezők

Nem ért maradéktalanul egyet a pénzügyi felügyelet és a jegybank hét végi, a jenalapú hitelekről szóló ajánlásában megfogalmazott aggályokkal a két érintett hitelintézet. A K&H Bank korábbi közlése szerint a jenalapú jelzáloghitelt kiegészítő termékként vezették be, a magasabb kockázatok kivédésére többek között szigorúbb bírálati rendszer és jövedelemvizsgálat kapcsolódik az igénylések megítéléséhez. Az OTP Banknál Világ-Lakás-, illetve Jelzáloghitel márkaneveken futó kölcsönökhöz külön kockázatfeltárási nyilatkozat kapcsolódik, amely kitér a volatilitás okozta magasabb árfolyamkockázatokra is. A hitelintézet emellett külön tájékoztatja az adósokat a japán gazdaság és a jen kilátásairól. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója érintette a jenhitelek témáját a bank éves eredményeinek ismertetésekor is (VG, 2008. február 15.), és úgy vélekedett: azok kockázati szintje nem magasabb a svájcifrank-alapú konstrukciókénál. Csányi is felhívta a figyelmet arra, hogy a jenalapú hitelek elbírálásánál különösen óvatosan jár el a hitelintézet.

A Simor András MNB-elnök, valamint Farkas István, a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke által jegyzett dokumentum szerint viszont a pénzügyi stabilitást veszélyeztetheti, hogy a jenhitelek részaránya gyorsuló ütemben növekszik: 2007 végére a teljes háztartási kölcsönállomány 0,8 százalékára emelkedett, a decemberi új háztartási hitelfolyósításban pedig már meghaladta a 10 százalékot.

A két szervezet szerint a jenalapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró- vagy a svájcifrank-alapú hitelezésétől. A japán deviza napi árfolyamának hétéves idősoron számolt, 16,4 százalékos szórása jelentősen meghaladja az euróét (3,5 százalék) vagy akár a svájci frankét is (3,9 százalék). Ez főként azzal magyarázható, hogy a japán, valamint a hazai, illetve az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a japán és a magyar gazdaság ciklikus együtt mozgása alacsony. A jen emellett a hozamkülönbözetre alapozott (carry trade) ügyletek egyik fontos finanszírozó devizája, míg a forint céldevizája, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának változására a forint-jen árfolyam különösen érzékeny.

A fogyasztók védelme érdekében az ajánlást megfogalmazók szükségesnek tartják a reklámokon, szerződésekben annak feltüntetését, hogy a jenalapú hitelek a fokozottan kockázatos termékek közé tartoznak, a kezdeti törlesztőrészlet akár jelentősen is megváltozhat a kamat és árfolyam elmozdulása miatt.

Az ajánlás szerint a bankoknak be kellene mutatni az ügyfél számára a szerződéskötés előtt, hogy 20 százalékos árfolyam-elmozdulás és egyszázalékos kamatváltozás esetén hogyan emelkedhet a törlesztőrészlet. A kockázatok helyes felméréséhez és megfelelő kezeléséhez az ajánlás szükségesnek tartja az ügyfelek prudens minősítését és a megfelelő kockázatkezelési rendszerek használatát. A PSZÁF mérlegeli esetleges többlettőke-követelmény előírását is. A deviza alapú hitelek részaránya rohamosan nő a háztartásoknak nyújtott kölcsönökön belül, decemberben már elérte az 55 százalékot. Az állomány több mint 90 százalékát svájci frankban tartják nyilván. VG