Továbbra is emelést várnak
Tardos Gergely, az OTP Alapkezelő szakértője rámutat: az állampapír-piaci hozamok azonnal reagáltak a bejelentésre. Ugyanakkor az elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy a rövid lejáratú papírok után fizetett hozamok inkább enyhén emelkedtek, és a hosszú távú kötvényeknél volt jelentősebb az ereszkedés. Ez azt jelenti – mondja –, hogy a piacon továbbra is kamatemelési várakozás uralkodik: elsősorban a jegybanki 2009-es cél fölé emelt inflációs prognózis miatt számítanak 50 bázispontos növelésre.
Tardos Gergely szerint a javuló makrofundamentumoknak köszönhetően az alacsonyabb infláció és kamat segíti a jegybanki cél elérését, ez pedig a hozamok hosszú távú ereszkedését vonhatja maga után. Az elemző hozzátette: az eltörölt árfolyamrendszerben törvényszerűen benne volt az, hogy a jegybank mellélövi inflációs célját, ezért az eltörlés hitelességjavító szándékkal történt.
Bár kedvező lépésnek ítélték az árfolyamsáv eltörlését az első külföldi reakciók, ugyanakkor kivétel nélkül hozzátették, hogy az eurócsatlakozás közeledtével hosszú távon a forintot ismét egy árfolyamrezsimbe – az ERM II-be – kell majd beleilleszteni. Devizapiaci kereskedők szerint a forint mozgására hosszabb távon lehetne kedvező hatással a sáv megszüntetése, mert a mostani rossz gazdasági környezetben nem lehet tartósabb árfolyam-erősödésre számítani. Az egyik kereskedő arra hívta fel a figyelmet, hogy az első közvetlen reakciók szinte sosem válnak jellemzővé, ezért a hazai fizetőeszköz 257,50-os szintig erősödése az euróval szemben nem vezet tendenciózus árfolyamjavuláshoz.
Kedvezőtlen lépésnek ítélte meg a forintsáv megszüntetését Lucy Bethell, a Royal Bank of Scotland szakértője. Szerinte a kormány és a jegybank nem értette meg, hogy a rossz fundamentumú országokat egyre jobban bünteti a piac. Magyarország esetében az árfolyam az egyik döntő csatornája a globális infláció begyűrűzésének, emiatt a jelenlegi lépés nem gyakorol jelentős hatást az árfolyamra és az inflációra. Bethell továbbra is monetáris szigorítást – 100 bázispontos emelést vár –, hogy a jegybank tartani tudja a megemelt 2009-es inflációs célját.
Barbara Nestor, a Commerzbank devizastratégája szerint ha az inflációért külső tényezők a felelősek, akkor azok hatását az árfolyam-politikával lehet fékezni, de a szabadon lebegő deviza sebezhetővé teszi a kis országokat a nemzetközi inflációs nyomás felé.
David Heslam, a Fitch hitelminősítő igazgatójának közleményében az áll, hogy bár a lépés feloldja azt az ellentmondást, ami a magyar jegybank inflációt követő és árfolyamcélja között húzódott, a hitelbesorolást nem javítja, ameddig a makrofundamentumokban sincs jelentős változás. Heslam megjegyezte: az elvetett rezsim nagyon hasonlított az ERM II-höz, ez az euróövezeti csatlakozás előszobája. Ha Magyarország valóban 2012-ben szeretne csatlakozni a zónához, akkor másfél év múlva ugyanehhez a rendszerhez kellene visszatérni. A Fitch 2014-re jósolja az euró magyar bevezetését.
Tim Ash, a Bear Stearn’s elemzője szerint élesedik a vita a magyar lépést követően azzal kapcsolatban, hogy a magas inflációval küzdő kelet-közép-európai és balti országoknak mind felül kellene vizsgálniuk árfolyamuk euróhoz kötését.
A Calyon Bank elemzője, Stuart Bennett is azt hangsúlyozta, hogy a 2009-re megemelt 3,6 százalékos inflációs cél kedvezőtlenül fog hatni a forint árfolyamára, emiatt hatástalan a sáveltörlés. Ahhoz, hogy a jegybank elérje a jövő évi célját, 245 forintos euróátváltásra lenne szükség a Citigroup felmérése szerint.
Ha a forint folytatja az elmúlt hetekben megindult erőteljes gyengülését, akkor szükség lesz a kamatemelésre – jelezte Lars Christensen, a Danske Bank koppenhágai elemzője a sáveltörlés bejelentését követően. Christensen szerint a jelenlegi infláció felpörgése eleve kitolja az euró átvételének a dátumát, emiatt viszont enyhül a nyomás a monetáris szigorításon. VG
