A garantált alapoké 2008
Tőke- és hozamvédelem – szorgalmasan ismételgetik mostanában ezt a két fogalmat a magyarországi alapkezelők. Az első ilyen befektetési alap 2002-ben jelent meg a hazai piacon, ez év február végén pedig már 119, befektetési politikájának köszönhetően tőkét vagy ezenfelül még egy minimális hozamot is garantáló nyilvános alapot tartott nyilván a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz). Ezekben összesen 478 milliárd forintot fialtattak a befektetők, vagyis a magyarországi alapok vagyonának 15 százalékát. „Nemzetközi viszonylatban is népszerűnek számítanak nálunk ezek az alapok” – mondta lapunknak Farkas Miklós, a Bamosz elemző munkatársa. A tőkevédett alapok számát tekintve Európa-szerte csak a belgák, a spanyolok, a franciák és a luxemburgiak előznek meg minket.
A részvénypiacok kiszámíthatatlansága is a kockázatmentes befektetéseknek kedvez, ezért az alapkezelők ez évben is folyamatosan indítják majd a tőke- vagy hozamvédett alapokat. Jelenleg az OTP, a K&H, az MKB, a Raiffeisen, a CIB és a Budapest Bank alapkezelőjénél lehet ilyen befektetési jegyeket jegyezni. „Az emberek magasabb hozamot szeretnének annál, mint amit a fix hozamú termékek kínálnak, magasabb rizikót viszont nem szívesen vállalnak” – magyarázza a tőkevédett alapok hazai népszerűségét Krizsai János, a K&H Alapkezelő termékfejlesztési igazgatója. „A befektetők ezeken az alapokon keresztül olyan piacokhoz is hozzáférhetnek, amelyekhez másképp nem vagy csak nagy kockázatok árán” – teszi hozzá Csorba Nikoletta, a MKB Bank befektetési szakterületének főosztályvezetője.
Az ilyen alapok befektetési stratégiája is hasonló. „A tőkevédett alapok vagyonának 80-85 százaléka bankbetétbe kerül, ez biztosítja a tőke és a minimális hozam visszafizetését. A tőke másik felét, 10-15 százalékát az alapkezelők olyan mögöttes eszközökbe fektetik, amelyek lehetőséget teremtenek kiemelkedő nyereség elérésére” – mondja Vasas Norbert, az OTP Alapkezelő értékesítési szakértője. Ez a kiemelkedő hozammal kecsegtető portfóliórész alaponként változik. Az OTP Alapkezelő ügyfelei a nagy pénzt most a pekingi olimpiát szponzoráló cégek tőzsdei teljesítményétől remélhetik, a K&H alapjait választók az élelmiszer-alapanyagok árának emelkedésében bízhatnak, a Raiffeisennél és az MKB-nál az ázsiai ingatlanpiacok felfutására lehet fogadni, a CIB kliensei a hazai és a feltörekvő piacok, a Budapest Alapkezelőt választók pedig az ázsiai részvénypiacok növekedését várhatják.
A tőkevédett alapok többsége zárt végű, emiatt a befektetőknek legalább két-három évig le kell mondaniuk a pénzükről. Igaz, újabban egyre gyakoribbak a nagyobb rugalmasságot ígérő, nyílt végű, tőkevédett befektetési alapok, nem biztos azonban, hogy megéri a futamidő lejárta előtt visszaváltani az ilyen befektetési jegyeket. „Vannak ugyan folyamatos forgalmazású tőkevédett alapok, de a tőkegarancia csak azoknak jár, akik kivárják a futamidő végét” – magyarázza Rába Zoltán, a Pioneer Alapkezelő igazgatója. VG
