Emelkedő törlesztőrészlet
Folyamatosan emelkedik az idén a svájci frank bankközi kamata, dacára annak, hogy az alpesi ország jegybankja a márciusi kamatdöntésen végül nem emelte meg az alapkamatot. A frank három hónapos londoni bankközi kamata pénteken már 2,84 százalék volt, vagyis az év eleje óta 0,2 százalékponttal emelkedett, a hitelek forrásköltségének növekedését pedig a hazai bankok sem tudják lenyelni.
Több magyarországi banknál drágultak már az idén a svájcifrank-alapú hitelek. Patai Mihály, az UniCredit Bank vezérigazgatója a hitelintézet eredményeit bemutató sajtótájékoztatón nemrég közölte: a tartósan magas kamatszintet előbb-utóbb mind a lakossági, mind a vállalati ügyfélállomány kölcsöneiben érvényesítenie kell a banknak, és az UniCredit februárban túl is esett az idei szigorításon. Az Erste Bank pedig az idén már kétszer is emelte a kamatokat: egyszer januárban, legutóbb pedig a múlt hét elején, amikor a lakossági jelzáloghitelek kamatát srófolta följebb újabb 0,2 százalékponttal.
Az erősödő piaci verseny miatt azonban jó pár hitelintézet ragaszkodik még a tavalyi kondíciós listákhoz. Nem tervez a közeli jövőben szigorítást a K&H sem, amely utoljára tavaly júniusban drágított a hitelein, igaz, akkor elég nagy mértékben, 0,75 százalékponttal emelte a kamatszintet. A CIB Bank is lenyeli egyelőre a forrásköltségek növekedését, az olasz tulajdonú hitelintézetnél azonban még drasztikusabb mértékű volt a legutóbbi emelés: tavaly novemberben az akciós lakáskölcsönök kamatát 1,5, a szabad felhasználású jelzáloghitelekét pedig 2,5 százalékponttal emelte meg. Az OTP Bank sem drágította az idén a svájcifrank-alapú hiteleket, sőt januárban az újonnan befogadott frankalapú kölcsönöknél egy százalékponttal még csökkentette is a nem akciós kamatszintet. Utoljára egyébként a bank tavaly októberben emelte meg az euró- és svájcifrank-alapú jelzáloghitelek kamatát, 0,25 százalékponttal.
Az ügyfelekért folyó egyre élénkebb küzdelemre utal egyébként, hogy bár az elmúlt három évben 1,8 százalékponttal nőtt a svájci deviza bankközi kamatlába, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a lakosságnak aktuálisan kínált frankalapú hitelek kamatai a folyamatos akciózásnak köszönhetően nem nőttek ekkora mértékben. Egy lakáshitelnél már egy százalékpontnyi szigorítás is 10 százalékkal drágíthatja a havi részleteket, amit csak tetéz az árfolyamkockázat, és vannak, akiknek a lakáshitelkamata 2-3 százalékponttal is emelkedett az elmúlt években.
Az azonos árfolyam mellett is havi 30 százalékos törlesztőrészlet-drágulásra azonban sokan nincsenek felkészülve. Nem véletlen hát, hogy megnőtt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a hitelkamatokra érkező panaszok száma. 2006 utolsó negyedében még csak 18 ilyen jellegű írásos reklamáció futott be a PSZÁF-hoz, tavaly az utolsó három hónapban már 32 ilyen eset volt. VG
(további részletek: www.vg.hu/frankhitel)
