Vége, nincs tovább: nem adják oda Ukrajnának a harci repülőgépeket, eljött a fordulat az uniós országban – „Az ügy lezárva”
A cseh politikában éles fordulatot hozott az Ukrajnának esetlegesen átadható L–159-es harci repülőgépek ügye: a vezető kormányzati szereplők egyértelműen lezártnak tekintik a kérdést. Andrej Babis határozottan kijelentette, hogy Csehország nem ad át ilyen típusú katonai eszközöket Ukrajnának, és szerinte erről további vitát nyitni értelmetlen. Megfogalmazása szerint „nincs és nem is lesz” L–159-es Ukrajnának, az ügyet végleg lezártnak tekinti.
A volt miniszterelnök különösen élesen bírálta Karel Rehka vezérkari főnököt, aki korábban elképzelhetőnek nevezte a repülőgépek értékesítését. Babis szerint a katonai vezető túllépte a hatáskörét, amikor nyilvánosan szembement a kormány és a védelmi miniszter álláspontjával. Úgy fogalmazott, Rehkának „tudnia kellene, hol a helye”, és nem elfogadható, hogy a saját politikai feletteseivel ellentétes üzeneteket közvetít.
A vita azért kapott különösen nagy hangsúlyt, mert Petr Pavel ukrajnai látogatása során támogatóan nyilatkozott arról, hogy
Prága akár négy L–159-es harci repülőgépet is eladhatna Kijevnek.
Ezt az álláspontot osztotta a vezérkari főnök is, miközben a kormány és több parlamenti erő, köztük az ellenzék egy része, határozottan elutasította a felvetést. Babis szerint az államfő megszólalásai már egy kampányidőszak logikáját tükrözik.
A politikus hangsúlyozta: nem kíván további energiát fordítani a kérdésre, mert álláspontja szerint a döntés megszületett, és azon nincs mit módosítani. A cseh belpolitikai vita ezzel új szakaszba lépett, ahol a hangsúly már nem azon van, hogy Prága milyen katonai eszközökkel segítheti Ukrajnát, hanem azon, hogy a kormány világos határt húzott, és deklarálta: a harci repülőgépek átadása nem része a cseh támogatási politikának.
A kormánykoalíció döntését nem kizárólag politikai, hanem kifejezetten katonai és költségvetési szempontok is indokolták. Tomio Okamura hangsúlyozta: az L–159-esek nem kiselejtezett eszközök, hanem a cseh hadsereg aktív fegyverrendszeréhez tartozó, továbbra is harcképes repülőgépek.
Bár piaci értékük az évek során jelentősen csökkent, pótlásuk rendkívül költséges lenne,
ami ellentmondana a jelenlegi kormány azon célkitűzésének, hogy megerősítse az ország légvédelmi képességeit.
A kérdésben a védelmi tárca álláspontja is meghatározó volt. Okamura szerint Jaromír Zuna, aki korábban hivatásos katonaként szolgált, szintén ellenzi a repülőgépek eladását, mivel az gyengítené a hadsereg mozgásterét. A politikus arra is emlékeztetett, hogy már az előző kormányzati ciklusban is felmerült az L–159-esek sorsa, ám akkor sem alakult ki egyértelmű szakmai konszenzus a vezérkarban arról, hogy célszerű lenne-e azokat Ukrajnának átadni.
A döntés azért is váltott ki élénk vitát, mert Petr Pavel korábban elfogadható biztonsági kockázatnak nevezte néhány régebbi gép értékesítését, és jó üzleti lehetőséget látott benne a gyártó számára. A kormányoldalon ugyanakkor bírálatok érték az államfőt amiatt, hogy nyilatkozatait nem egyeztette előzetesen a kabinet tagjaival, ami tovább mélyítette az intézmények közötti feszültséget.
