Mi lesz a ferihegyi repülőtérrel? Hiába termel irdatlan pénzt Magyarországnak, pont most szóltak be neki – "Nem az állam dolga, hogy repterekre költsön"

A külföldről érkező, vámkezelést igénylő kiscsomagok száma 2024-hez képest 50 százalékkal nőtt tavaly – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszakmai és nemzetközi elnökhelyettese a nemzetközi vámnap alkalmából. Bakai Kristóf Péter vezérőrnagy hozzátette, hogy miközben 2024-ben a NAV 136 millió kis értékű (150 euró alatti) küldeményt vámkezelt, addig tavaly a csomagok száma már meghaladta a 204 milliót.

Ugyanakkor a Magyarországon vámkezelt áru mennyisége gyakorlatilag nem változott, valamivel több mint 23 millió tonnát tett ki. Tavaly összesen mintegy 18 ezermilliárd forint értékű áru érkezett Magyarországon keresztül az Európai Unió területére. A vámbevétel 2025-ben elérte a 154 milliárd forintot, az importáfa összege pedig az 504 milliárd forintot, míg 2024-ben 121 milliárd, az importáfa 458 milliárd forint volt – ismertette az elnökhelyettes.

A NAV-nak kulcsszerepe van az uniós vámhatár védelmében, hogy az illegális termékek ne juthassanak be az unió piacára, és ne veszélyeztethessék a magyar vásárlók egészségét és életét sem.

A vezérőrnagy kiemelte, hogy évek óta dinamikusan nő a harmadik országból érkező e-kereskedelmi forgalom. A beérkező kiscsomagokhoz kapcsolódó adatokat a NAV kockázatelemzési rendszere vizsgálja, ez segít kiválasztani azokat a küldeményeket, amelyek további ellenőrzést igényelnek.

„Ezeket röntgenberendezésekkel és fizikai vizsgálatokkal ellenőrizzük. Az elektronikus kockázatelemzés alapján kiválasztott tételeken túl a beérkezett gyanús vagy véletlenszerűen kiválasztott csomagokat a vámosok szolgálati kutyák bevonásával is vizsgálják” – részletezte Bakai Kristóf Péter.

A nemzetközi vámnap – amelyet a Vámvilágszervezet minden évben január 26-án ünnepel – arra irányítja rá a figyelmet, hogy a vámhatóságok tevékenysége nemcsak a költségvetési bevételek biztosításában meghatározó, hanem a gazdaság védelme, a közbiztonság erősítése és a tisztességes kereskedelem fenntartása szempontjából is nélkülözhetetlen – húzta alá az elnökhelyettes, ismertetve az idei ünnep mottóját: „Éber és elkötelezett vámhatóság a társadalom védelmében.”

E-kereskedelmi elosztópont lett Magyarország

Magyarország az elmúlt években jelentős regionális szereplővé vált a jellemzően Kínából érkező, olcsó e-kereskedelmi küldemények elosztásában. A NAV adatai alapján 2025-ben minden eddiginél több csomag érkezett az unión kívülről, amelyek többsége aztán ismét elhagyja az országot – számolt be év végén a Telex.

Az adóhatóság lapnak küldött adatsora szerint nem uniós országból idén 165 millió e-kereskedelmi küldemény érkezett október 31-ig Magyarországra. A csomagok mindössze 16 százalékának, azaz 26 milliónak volt magyarországi címzettje, a többi küldemény más uniós országokba haladt tovább. Még két hónap hátravan az idei évből, de a küldemények mennyisége már így is felülmúlja a korábbi évekét: tavaly 136 millió, 2023-ban 81 millió, 2022-ben pedig csak 39 millió ilyen csomag érkezett az unión kívülről.

A NAV adatai szerint a küldemények több mint 90 százaléka repülőgéppel érkezik hazánkba.

Élesen kritizálta a repülőtér megvásárlását a Tisza Párt gazdasági szakértője

Rekordmértékű utasforgalmat és árbevételt ért el 2024-ben a Budapest Airport Zrt., ami azt igazolja, hogy helyes döntés volt a kormány részéről a ferihegyi repülőtér visszavásárlása. Ugyanakkor a Tisza Párt nemrég bemutatott, gazdaság- és energiapolitikáért felelős vezetője, Kapitány István komoly kritikával illette a tranzakciót.

„Nem az az állam dolga, hogy luxusberuházásokra vagy repterekre költse a polgárok pénzét, miközben az alapvető szolgáltatások összeomlanak” – fogalmazott a Kontroll tudósítása szerint Kapitány István, aki a ferihegyi reptér visszavásárlására utalhatott.

Annak ellenére, hogy tetemes összegbe került az adásvétel, már rövid távon tetemes bevételt hozhat az államkasszának, amit bizonyít, hogy 2025-ben 100 milliárd forint osztalékot fizetett be a Budapest Airport a költségvetésbe. De nem csak emiatt kötött jó bizniszt a kormány: a reptérnél jövedelmezőbb üzletágat aligha lehet elképzelni a jelenlegi gazdasági környezetben.

A Covid után évről évre egyre szebb számokat a produkál a nemzetközi turizmus, a 2024-es évet is rekordárbevétellel zárta a Budapest Airport. Történetének minden korábbi forgalmi rekordját megdöntötte: 17,6 millió utas és közel 300 ezer tonna légi áru fordult meg a reptéren. Ennek köszönhető, hogy a korábbi tulajdonos tavalyelőtt 412,5 millió euró nettó árbevételt és 177 millió eurós nyereséget könyvelt el.

A Tisza-szakértő talán a repülőteret és az országot tévesztette el: a bécsi repülőtér újabban problémákkal küszködik.