Másfél év után először kerülhet ismét prés alá Varga Mihály és a Magyar Nemzeti Bank
„Bár a jegybanki kommunikáció decemberben éles fordulatot vett, még nem érkezett el a kamatcsökkentés ideje” – ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kedden újfent kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely utoljára tavaly decemberben ülésezett. A jegybank ugyan változatlan szinten, 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot, de résnyire kinyitotta az ajtót a lazítások előtt.
Magyar Nemzeti Bank: másfél év után először kerülhet ösztűzbe Varga Mihály
Varga Mihály elnök az december 16-i kamatdöntést követő szokásos sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a következő hónapoktól adatvezérelt üzemmódban működik, azaz hónapról hónapra, a beérkező adatok és pénzpiaci fejlemények fényében hozza meg a döntést. A jegybankelnök szavai egyértelműen kommunikációs fordulatként értékelhetők, az elmúlt bő egy évben ugyanis kifejezetten szigorú hangvétel jellemezte az MNB-t, gyakorlatilag kizárva a lehetőségét bármilyen lazításnak.
Ha most kedden esetleg mégis váratlant lép az MNB, ez lehet az első alkalom Varga Mihály vezetése alatt, hogy a jegybank lazít a monetáris politikáján. Utoljára még 2024 szeptemberében, Matolcsy György elnöksége alatt csökentette az alapkamatot a monetáris tanács.
Ahogy azt várni lehetett, a forint Varga szavai után gyengülni kezdett, egészen a kamatdöntést megelőző hétig a decemberinél alacsonyabb árfolyam jellemezte.
Egyrészt ahogy a jegybank is hangsúlyozta, érdemes megvárni az év eleji átárazások mértékét, azaz az első egy-két-három havi inflációs adatot, ez pedig már önmagában kizárja a januári kamatcsökkentés lehetőségét
– véli Regős Gábor, aki szerint a monetáris lazítás mellett és ellene is több érv szól egyszerre. A kamatcsökkentés mellett elsősorban az infláció csökkenése és a jegybanki célsávba való visszatérés szól. A következő hónapokban tovább csökkenő infláció várható:
februárban a pénzromlás mértéke vélhetően a jegybanki cél alatt alakul, sőt, nem kizárt, hogy bőven a három százalék alatt is lehet.
A lazítás mellett szól az is, hogy a főbb régiós versenytársak (Csehország, Lengyelország) többször csökkentették már a kamtatszintet a tavalyi évben, így a növekvő kamatkülönbözetből lehet faragni. Szintén tavaly vágott kamatot az EKB és a Fed is, ami ugyanacsak segíti a magyar lazítást. A régióban egyedül a román jegybank nem nem vágott a kamatokon, így az irányadó rátája a magyarral megegyezően 6,5 százalék – viszont ott a lazítás a 10 százalékot közelítő infláció mellett nem is releváns.
Ugyanakkor a lazítás elleni érv, hogy az alacsony inflációban nagy szerepük van az árrésstopoknak. Regős szerint egyszer kivezetésre kerülnek (ami nem biztos, hogy idén megtörténik), ami azt jelenti, hogy lesz az inflációban egy ugrás a kivezetést követő hónapokban, ám ennek mértékét egyelőre nehéz látni, lehet nagyon alacsony is, de lehet 1,5 százalékpont is. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a stabil árfolyam fenntartásában fontos szerepe van a magas kamatszintnek. A mostani volatilis geopolitikai környezet és a közelgő választások nyomán felfokozott piaci hangulat miatt az árfolyamban nagyobb mozgások várhatók, így a stabilitás fenntartásához nem árt ezt a védőernyőt megőrizni.
A szolgáltatásinflációra és az év eleji átárazásokra figyelhet most a jegybank
Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője sem számít kamatcsökkentésre. Úgy véli, hogy a decemberi ülés ugyan kommunikációs fordulatot jelentett, de a jegybank egy kamatcsökkentést alaposabban előkészítene kommunikációs oldalról is, ami a sokat hangoztatott és továbbra is fenntartott, óvatos és türelmes megközelítésnek is megfelelne.
Az elemző szerint a szolgáltatásinfláció az, ami leginkább óvatosságra intheti a döntéshozókat, az elmúlt 25 évben csak 2022-ben volt ehhez hasonló mértékű havi áremelés, mint legutóbb decemberben. Ráadásul az év eleji átárazásokra is kiemelt figyelmet fordít most az MNB.
Ezzel együtt úgy véli, összességében így is inkább a kamatvágás mellett szólnak az alapvető inflációs folyamatok. Kérdés persze, hogy szükség van-e továbbra is a jelenlegi kamatelőny fenntartására, vagy akár kisebb is elég lenne a forinteszközök vonzerejének megtartásához.
Azt viszont elismeri, a tartás mellett szól, hogy egyrészt az elmúlt időszakban az MNB erősítette a hitelességét az óvatos és türelmes megközelítéssel, az ennek fenntartásából származó előnyök miatt a kivárás célravezetőbb lehet, illetve az is, hogy a nemzetközi környezet továbbra is bizonytalan. Az elmúlt időszakban összességében erősödtek a geopolitikai konfliktusok, azzal együtt is, hogy a helyzet lényegében napról napra változik. Ami viszont pozitívum, hogy a forint viszonylag stabilan alakult ebben a környezetben is. A kivárás ebből a szempontból is hatékony stratégia lehet, az idő előrehaladtával kedvezőbb környezet alakulhat ki.
Trump még segíthet a forinton
A jegybank mozgásterét érdemben befolyásolja a nemzetközi kamatkörnyezet. Regős arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKB esetében az idén nem várható a kamatok módosítása. Szerinte sokkal bizonytalanabb a kép az Egyesült Államokban. A Fed egy lazítást kommunikált idénre legutóbb, a piac kettőt vár, Trump pedig még többet szeretne, és ennek megfelelően történhet az új jegybankelnök kijelölése is, azaz itt benne van a pakliban egy a piac által vártnál lazább monetáris politika is.
Ez gyengítheti a dollárt, ami a forint árfolyamát erősíti, ami viszont segíti a jegybanki lazításokat – persze nem ez lesz az idei évben a leginkább meghatározó tényező a magyar monetáris politika tekintetében
– mondja a Gránit Alapkezelő közgazdásza.
Mikor csökkenti először a kamatokat a jegybank?
Molnár Dániel úgy látja, több szcenárió is szóba jöhet az első kamatcsökkentés időzítését illetően.
- Ha a januári inflációs adatok kedvezően alakulnak, és a szolgáltatások decemberi jelentős áremelkedése csak átmenetinek bizonyul, és még a geopolitikai konfliktusok, különösen az orosz–ukrán háború vonatkozásában is sikerül előrelépést elérni, akkor akár már a februári ülés lazítást hozhat.
- Egy másik lehetőség a márciusi Inflációs jelentéssel publikált új előrejelzéssel párhuzamosan végrehajtott kamatvágás, amely erősítené az adatvezérelt kommunikációt.
- A harmadik eshetőség a júniusi kamatvágás, amelyet az új Fed-vezetés által várhatóan képviselt, lazább hangnem eredményezte mozgástér támogathat.
Alappályán három darab 25 bázispontos vágással számolnak júniusi kezdettel, viszont a kedvezőbb év eleji inflációs folyamatok, illetve a geopolitikai konszolidáció előrébb hozhatja a kamatcsökkentések kezdetét.
Regős az első kamatvágásra valamikor március és május között számít, nagyon erős forint esetén talán februárban, attól függően, hogy hogyan alakulnak a bejövő inflációs adatok, mi történik a forinttal, milyen lesz a nemzetközi környezet, illetve hogyan alakul az ország kockázati megítélése. Összességében idén szerinte a legvalószínűbbnek a három kamatvágás tűnik, de a kockázati helyzet romlása vagy a magasabb infláció lehetséges, hogy csak egy vagy két kamatvágást indukál. A jegybank tavaly jelentős eredményeket ért el a forint stabilizálásában, ezeket az eredményeket nem szabad beáldoznia a túl gyors lazítás oltárán – azzal többet árt, mint segít, hiszen a bizalom helyreállítása egy hosszú folyamat – figyelmeztet az elemző.
