Jenhitel: olcsó, de mégsem ajánlott
Bár csak tavaly szeptembertől lehet jenhitelt igényelni az OTP Bank fiókjaiban, novembertől pedig a K&H Banknál, tavaly decemberre a japán devizában mért kölcsönök már a hazai háztartások újonnan folyósított hiteleinek egytizedét tették ki. Még szembetűnőbb, hogy az összes, Magyarországon kihelyezett hitelt tekintve szűk négy hónap után már 0,8 százalékos volt a jenhitelek aránya, míg például Lengyelországban csupán 0,1 százalék.
A hazai siker oka, hogy a jenalapúnál olcsóbb hitelt sem a kamat, sem a törlesztőrészlet tekintetében nem találni, hiszen a hitelkamatokat meghatározó 0,5 százalékos japán jegybanki alapkamat az egész világon a legalacsonyabb. Utóbbit az teszi lehetővé, hogy a japán gazdaság lassan két évtizede küzd a lassú növekedéssel, ezen pedig a távol-keleti jegybank nyomott alapkamattal próbál segíteni, hogy az olcsó hitelekkel mobilizálja a szigetország rejtett növekedési tartalékait, és a háztartásokat fogyasztásra bíztassa.
Egy 5 millió forintos, húszéves futamidejű jenalapú lakáshitel a korábban legkedvezőbbnek számító svájcifrank-alapú konstrukcióhoz képest az OTP-nél havi mintegy 4 ezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészlettel jár. A jenhitelfelvétel kedvet még az sem hűti le, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete idén februárban közös ajánlást tett közé, melyben figyelmeztetett, hogy a japán jen forintárfolyamának ingadozása jelentősen meghaladja bármely más devizáét. A MNB számításai szerint a hitelpiacon meghatározó devizák közül az utóbbi hét évben az euró kurzusa 3,5, a svájci franké 3,9, míg a japán jené 16,4 százalékos ingadozást mutatott.
Ez azért fontos szempont, mert a devizahiteleknél az adós alapvetően devizában jegyzett összeget törleszt. Kockázatot rejt magában, hogy a jelenlegi történelmi mélységből a jenkamatok gyakorlatilag csak felfelé mozdulhatnak el, mégpedig igen jó eséllyel. A japán jegybank már többször jelezte: ha a gazdaság erősödik, nem haboz drágítani.
