Nyílt lapok az OTP-nél
A részvényesek tájékoztatási kötelezettségeinek komoly szigorítását javasolja pénteken közzétett közgyűlési javaslatában az OTP Bank.
Amennyiben a tulajdonosi grémium áprilisban elfogadja a javaslatot, akkor a hazai részvénytársaságoknál már szokatlanul alacsony hányad – a szavazati jogok két százaléka – megszerzésekor a befektetőknek rögtön tájékoztatniuk kell az OTP Bank vezetését a tulajdonszerzésről. Eddig ugyanis csupán azoknak kellett a hitelintézet igazgatóságának haladéktalanul bejelentést tenniük, akik a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok öt százalékát szerezték meg – mondták el a lapunk által megkérdezett elemzők.
A szabályzat módosítása valószínűleg semmilyen hatással nem lesz a bankpapír árfolyamára – véli Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a menedzsment a lépéssel a rálátását erősítené a tulajdonosi struktúrára, az intézkedés azonban nem valamilyen aktuális eseményre adott válasz.
Ugyanis az OTP-nek – a Mollal ellentétben – több okból kifolyólag sincs oka ellenséges felvásárlási kísérlettől tartania. Például az időpont kedvezőtlen, egy stratégiai befektető feltehetően legelőször 2010 után, az akvizíciós program eredményeinek fényében léphet elő ajánlatával. Még ha a piac a felvásárlás megnehezítéseként értelmezné is a lépést, akkor sincs mi kiárazódjon a 6800 forintos szint körül forgó bankpapírból. Felfelé pedig, mivel akvizíciós közeledésnek nyoma sincs, szintén nem nagyon mozdulhat a hír hallatán az árfolyam.
Hasonlóan vélekedik Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője is; az OTP vezetése a szétaprózódott tulajdonosi szerkezetben megbúvó paketteket szeretné szem előtt tartani. Ugyanakkor az intézkedés érdemben nem gátolja egy-egy befektető esetleges közeledési kísérleteit, csak a részvények észrevétlen felhalmozását nehezíti.
Kuti Ákos a tervezett módosítás egy másik pontját is kiemelte, nevezetesen: az OTP igazgatósága a lex Molban foglalt lehetőségekkel összhangban a saját hatáskörébe kívánja vonni egy esetleges vételi ajánlat megzavarásáról szóló döntést. Emellett magának szeretné tudni a határozás jogát arról is, hogy a társaság saját részvényeit beleadják-e egy vételi ajánlatba. Ezzel a lépéssel tovább nőhet a menedzsment érdekérvényesítő képessége, nem mintha eddig megkerülhetők lettek volna az OTP Bank vezetői egy esetleges felvásárlási kísérlet kapcsán – tette hozzá az elemző. MA
