Bécs kizárja a vétójogot

Nincs értelme annak, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényeit tőzsdére vigyék – szögezte le a Világgazdaság kérdésére Michael Buhl, a Wiener Börse AG társ-vezérigazgatója, aki a BÉT elnökével együtt tartott tegnapi, budapesti háttérbeszélgetésen véleményét azzal indokolta, hogy a magyar tőzsde papírjainak listázása nem hozna semmilyen hozzáadott értéket. A piaci résztvevők, a kibocsátók egy része vagy éppen a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) legutóbb, a BÉT március 31-ei közgyűlésén felvetette: úgy lehet hiteles a magyar tőzsde azon törekvése, hogy több kibocsátót vonzzon parkettjére, ha példát mutatva maga is tőzsdére megy. Michael Buhl szerint viszont a börze vonzóképességére semleges az, hogy tőzsdén vannak-e saját papírjai. Az osztrák tőzsdevezér lapunk érdeklődésére, miszerint konkurenciát jelenthet-e a Varsói Értéktőzsde (WSE) Bécs számára, határozott nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy a rekordmértékű lengyelországi IPO (tőzsdei bevezetéssel egybekötött elsődleges részvénykibocsátás) miatt időlegesen felmerülhet a likviditás elszívása a régió piacairól.

Az OTP és a Mol kéréséről, hogy vétójogot és helyet kapjanak a magyar tőzsdét 68 százalékban birtokló osztrák tulajdonosi konzorciumban, Michael Buhl közölte: egyelőre egyeztetik az erről szóló megbeszélések időpontját, de nincs annak realitása, hogy ilyen kis tulajdoni hányadú társaságok, mint a két magyar kibocsátó, vétójogot kapjanak.

A Wiener Börse nagy várakozással tekint a júniusi hónap elé, amikor a reményeik szerint Szlovéniában döntenek a Ljubljanai Értéktőzsde privatizációjáról, amelyen a bécsiek a másik jelentkezőt, az Athéni Értéktőzsdét sikeresen megelőzhetik. A szlovén siker esetén a ljubljanai, a bécsi és a részben szintén a Wiener Börse tulajdonában lévő budapesti tőzsde hármasa még nem lenne elég egy igazán erős regionális tőzsdefelépítményhez – mondta Buhl. Az osztrák parkett ezért a Varsói Értéktőzsde idei évre, legkésőbb 2009-re beharangozott magánosításán is indulna – mondta Buhl a távlati tervekről, hozzátéve: a Gazprom közreműködésével létrehozandó osztrák gáztőzsdében is tulajdont szereznének.

Ha Bécs sikerrel járna a varsói tőzsdeprivatizáción, akkor tényleg egy erős regionális tőzsdekonglomerátum jöhetne létre, kérdés persze, hogy a lengyelek mennyire szeretnék „beengedni” az osztrákokat, akiket például Ludwik Sobolewski, a WSE elnöke a regionális együttműködés egyik akadályának tart. A WSE meghatározó állami tulajdonban van, így az erős politikai hátszéllel megsegítve látványos fejlődést ért el: 2007-ben London után a második legtöbb új bevezetést regisztrálták.

Túléltük az eddigi nagy nehézségeket, túléljük a jelenlegi globális piaci turbulenciákat, illetve a hazai megszorító intézkedések hatását is – mondta Szalay-Berzeviczy Attila magyar tőzsdeelnök, aki szerint jelenleg nem a régió más tőzsdéi jelentenek a BÉT számára valamiféle hátrányt, konkurenciát, hanem a kivezetések. A magyar tőzsdevezér ugyanakkor bizakodóan beszélt a kormány által elindítandó Új tulajdonosi programról, amelynek keretében, ha csak az Állami Autópálya Kezelő, az MVM és a Szerencsejáték Zrt. papírjait bevezetnék a tőzsdére, azok legalább olyan jelentőségűek lennének, mint az eddigi blue-chip bevezetések. VG