Drágulhatnak a támogatott lakáshitelek
A lakástámogatásokról szóló kormányrendelet ugyanis a támogatott forinthitelek kamatplafonját az állampapírok hozamához igazítja. Mostanában a legkedvezőbb kiegészítő kamattámogatásos lakáshitelek kamata és kezelési költsége összesen 6 százalék körül van, de ha a referenciahozamok tartósan 9-10 százalék környékén maradnak, a bankok elvileg akár 8,5-9 százalékig is emelhetik a lakáshitel-kamatokat - derül ki a Világgazdaság Online összefoglalójából.
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a hitelintézetek egy része élt is lehetőséggel, és az emelkedő kamatszintekhez igazította a támogatott lakáshitelek kondícióit.
2005. decembere és 2006. decembere között például, miközben az egyéves állampapírhozamok 1,5 százalékkal emelkedtek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint egyebek között a Budapest Bank, az Erste Bank és a Raiffeisen Bank is följebb srófolta a támogatott hitelek kamatát.
Évek óta nem nyúlt viszont a hitelkamatokhoz az FHB, az OTP, a K&H, az MKB és a Volksbank. A szigorítás egyébként egyre kevesebb ügyfelet érint.
A devizahitelek népszerűsége sokszorosan felülmúlja a támogatott forinthitelét, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint februárban például mindössze 6,4 milliárd forintnyi forintalapú és csaknem 51 milliárd forintnyi svájci frank alapú lakáshitelt vett föl a lakosság.
Pedig új lakás vásárlása vagy építése esetén a támogatott forinthitelek törlesztőrészlete a svájci frank alapú hitelekénél is alacsonyabb lehet, emellett árfolyamkockázattal sem kell számolnia az ügyfélnek, a kamatszintet pedig akár öt-tíz évre is rögzítheti.
Az Erste Banknál ennek ellenére a most lakáshitelt kérő ügyfelek között csak 1,25 százalék a támogatott forinthitelt igénylők aránya, a Budapest Banknál a ráta egy százalék alatt van, a K&H Bank 6,5 százalékos thm-mel ketyegő forinthitelére sincs igény, de a kedvező kondíciók ellenére az OTP Banknál is csak az ügyfelek kevesebb, mint ötöde választja a támogatott forinthitelt.
Néhány évvel ezelőtt viszont nem így festett a helyzet, ezért sokan aggódnak azokért az adósokért, akik 2003-ban vették föl támogatott lakáskölcsönüket, és most jár le az ötéves kamatperiódusuk.
Pedig azokat, akik 2003. december 22-e előtt vettek föl ezt a fajta lakáshitelt, igazából nem fenyegeti veszély. Megmarad ugyanis a régi, 6 százalékos kamatplafon azoknak a lakáshitelénél, akik 2003. június 16. előtt vették föl kölcsöneiket, és nem változik a második támogatási rendbe tartozó, 2003. június 17. és december 22. között eladósodott ügyfélkör kamatplafonja sem.
Náluk új lakás vásárlása esetén 5 százalékos, használt lakásnál 6 százalékos a limit. Csak azoknak az ügyfeleknek a törlesztőrészlete emelkedhet, akik annak idején még ennél is kedvezőbb feltételekkel vették föl a hiteleiket.
Aggódniuk igazán a harmadik csoport tagjainak kell, akiknek december 22-e után fordul majd a hitelük, az ilyen kölcsönök kamatait ugyanis már az állampapír-hozamokhoz igazítják a bankok, és ha ezek kamatszintje az év végére emelkedni fog, nem kizárt, hogy az ügyfeleknek az új esztendőben magasabb törlesztő-részleteket kell majd fizetniük.
