Szűken mért osztalékok
A BUX történetének leggyengébb negyedéves produkcióját követően a részvények után fizetett osztalékok nagysága sem derítheti jobb kedvre a cégek befektetőit. Hiszen a tavalyi eredmények után kifizetendő összegek többnyire a várakozások alatt, jobb esetekben annak megfelelően alakulnak.
A tőzsdén jegyzett két hitelintézet közül sem az FHB, sem az OTP nem fizet osztalékot, miközben a nagyobbik gyógyszergyártó mindössze 450 forint juttatását tervezi egy részvény után. Az Elmű 1800 forintos osztaléka is csalódásra ad okot, a Molnál egyelőre nem is lehet pontosan tudni, hogy a tervezett kifizetésből mennyi esik majd egy értékpapírra. (A Cashline elemzőinek becslése szerint 800–950 forint között alakul az összeg, attól függően, hogy az OTP-nek és az MFB-nek kölcsönadott papírokra mekkora összeget fizet az olajipari cég.)
A magyar piac talán legtipikusabb osztalékpapírja az MTelekom – a cég 74 forintos ajánlata magasabb a tavalyinál, ugyanakkor volt ennél nagyobb piaci várakozás is. Az Egis az elmúlt évekhez hasonlóan a 2007-es eredmények után is 120 forint kifizetéséről döntött. Osztalék szempontjából kellemes meglepetésről talán csak az Émász esetében lehet beszélni, ugyanis a cég részvényenként 1700 forintot helyezett kilátásba.
Az OTP vezetői azzal indokolták lépésüket, hogy inkább saját részvényt vásárolnak osztalék kifizetése helyett. A döntés önmagában nem tűnik rossznak, a részvényesek valószínűleg többet profitálnak az utóbbi verzióból, mint az alacsony osztalékból – mondta el Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Ugyanakkor az értékpapír megítélése szempontjából az OTP-nél és a gyógyszergyártóknál nincs nagy jelentősége az osztalékok nagyságának. Az MTelekom esetében annál inkább, a 74 forintos kifizetés ugyanis közel kilencszázalékos osztalékhozamot takar – hívta fel a figyelmet az elemző.
Az osztalékpapírok egyelőre nem túlságosan vonzók a magas állampapír-piaci hozamszintekre tekintve – jegyezte meg Kuti Ákos, a Cashline Értékpapír elemzője. Az OTP és az FHB esetében véleménye szerint elfogadható döntés született, tulajdonképpen mindkét hitelintézet óvatosnak bizonyult az osztalék visszatartásával. Ennek alapján úgy tűnik, jelenleg inkább a tőke megőrzésére és az esetleges akvizíciókra helyezik a hangsúlyt.
Ha az OTP-nek például sikerülne komoly felvásárlásokra költenie a visszatartott tőkét, annak részvényesei is nagyobb hasznát láthatják, mint a várt néhány száz forintos osztaléknak – emelte ki az elemző.
A Richternél szintén lehetőség lett volna magasabb összeg meghatározására, azonban a cég a csökkenő csoportszintű eredményéből is az előző évhez hasonlóan 25 százalékot osztott ki. Ez mérsékelten kiábrándíthatta a társaság befektetőit, ugyanis 2007-ben még 690 forintot fizetett egy papír után. A Richter lengyel/orosz akvizíciója miatt még felmerülhetnek további költségek, így az osztalék nagyságának visszafogottsága tulajdonképpen érthető a társaság részéről.
A nagyobbik gyógyszergyártó és az OTP döntésének helyességéről viszont leginkább akkor lehet majd véleményt nyilvánítani, ha kiderül, hogy pontosan mire és hogyan költötték el a visszatartott összeget – fejtette ki az elemző. MA
Közgyűlési időpontok
Forrás: VG-gyűjtés(éves, rendes közgyűlések, 2008-ban)
Egis január 30.
Elmű április 23.
Émász április 23.
FHB április 29.
MTelekom április 25.
OTP április 25.
Richter április 28.
TVK április 17.
(éves, rendes közgyűlések, 2008-ban)
Egis január 30.
Elmű április 23.
Émász április 23.
FHB április 29.
MTelekom április 25.
OTP április 25.
Richter április 28.
TVK április 17.-->
