Jól szambázó brazilok

„A nyersanyagok mellett egyedül a latin-amerikai piacok teljesítettek jól a hitelválság idején” – mondta lapunknak Holics Balázs, a Raiffeisen Bank privát banki főosztályvezető-helyettese. A befektetőknek a latin piacok iránti töretlen bizalmát az is jelzi, hogy a Sao Pauló-i tőzsdének meg sem kottyant a jelzálogpiaci krízis: irányadó indexe, a Bovespa 35 százalékot emelkedett az elmúlt 12 hónapban, és hasonló eredményt értek el az ország cégeibe fektető részvényalapok is.

„A helyi gazdaságok stabilak, Dél-Amerika kevésbé kockázatos piac, mint Ázsia” – magyarázza a jelenséget Szász Dániel, az ING Investment Management értékesítési vezetője. E gazdaságok viszonylag jól ellenállnak a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedésének is. Brazília például a világ legnagyobb bioetanol-termelőjeként kevésbé szorul rá a kőolajra, mint más országok, sőt élelmiszer- és nyersanyagexportőrként is rengeteget profitál az árutőzsdei raliból.

Ezek után érthető, hogy egyre több magyarországi befektető érdeklődik az ottani piacok iránt. Ők főleg a nagy nemzetközi alapkezelők befektetési alapjaiba tehetik a pénzüket. Kifejezetten a brazil részvénypiacba fektet be például a Credit Suisse EF Brasil B alap, amely az elmúlt három hónapban csaknem 10 százalékos hozamot ért el. A Credit Suisse-nek emellett brazil kötvényalapja is van, amely szintén jól teljesített: közel háromszázalékos nyereséget ért el negyedév alatt. Két számjegyű hozamot értek el az elmúlt három hónapban azok a részvényalapok is, amelyek a brazil piac mellett más latin-amerikai országok, például Argentína, Chile vagy Mexikó tőzsdéin is forgatják a befektetők pénzét. A Hozam Plaza internetes kereskedői oldalon két ilyet is kínálnak, a Credit Suisse-ét és az ING-ét, mindkettő éves hozama meghaladta a 20 százalékot. Több úgynevezett BRIC-alap is elérhető a piacon, amelyek a brazil cégek mellett az orosz, indiai és kínai részvényekbe fektetik a vagyonukat. Az ázsiai gazdaságok gyengélkedése miatt azonban ezek hozama az elmúlt hónapokban elmaradt a csupán a dél-amerikai piacon érdekelt alapokétól. Érdekességnek számít ebben a szegmensben a K&H Alapkezelő hozamvédett prémium devizaalapja. A kétéves futamidejű alap jegyzése a napokban indult, és 10 százalékos biztos hozamot ígér a befektetőknek, akik extrahozamot ötféle feltörekvő piaci deviza euróval szembeni erősödésétől remélhetnek. A kiválasztott pénznemek a brazil reál mellett a török líra, a rubel, az indonéz rúpia és a jüan.

Bár a K&H alapja forintban denominált, a dél-amerikai piacokba fektető alapok többségét dollárban, esetleg euróban jegyzik, így a részvényalapok kockázatát a magyar befektetők számára a devizakitettség is fokozza. A latin alapok mostani magas hozama is részben a dollár gyengeségének tudható be, forintban számolva kisebb is lehet a nyereségük. Az alapkezelők szerint azonban érdemes kockáztatni, és az erős forintért dollárt vásárolva beszállni az ilyen alapokba. A dollár ugyanis várhatóan erősödni fog, vagyis a visszaváltáskor a befektető a devizaárfolyam-nyereséget is besöpörheti majd. Az ING szerint fundamentálisan alulértékelt a dollár, 12 hónapos időtávon az euróhoz képest 1,3-es árfolyamot vár. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a forint/euró árfolyam addig nem változik, az alapok hozamán felül 15-20 százalékot nyerhet a befektető a dollárban denominált alapon. HB