A feltételezést bizonyítandó vizsgálatokat indított az amerikai értékpapír-felügyelet (SEC) és a brókercégek átfogó ellenőrzésére hivatatott FINRA, külön eljárást indított a New York-i tőzsde (NYSE), sőt a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) is akcióba lépett. Amerikai lapok azonban arra figyelmeztetnek, nehogy bűnbakkeresés legyen a dologból, miközben a nagystílű csalók rejtve maradhatnak.
A vizsgálatok két fő irányba indulnak. A hatóságok egyrészt szeretnék feltárni, hogy milyen híresztelések vezettek el a Wall Street rangos cégeinek (Bear Stearns, Lehman Brothers) vagy legutóbb a kaliforniai Bank IndyMac megrendüléséhez. A nyomozás másik kiemelt irányát a hedge alapok jelentik, amelyek tevékenységében azt kellene feltárni, hogy indítottak-e összehangolt akciókat, egyes árfolyamok tömeges, fedezetlen eladásokkal való letörésére.
A vizsgálatokról beszámolva a Der Spiegel leírja, hogy csak az FBI 21 céget vett nagyító alá, és több mint 400 személyre terjesztette ki a nyomozást. Az érintett cégek között állítólag ott van a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és a Deutsche Bank amerikai érdekeltsége is.
A cégek megtöréséhez vagy tönkretételéhez vezető, célzott – és manipulatív – híreszteléseket roppant nehéz lesz a hatóságoknak igazolniuk, mert a hírek és értesülések cseréje, vagy egyszerűen csak a „susmus”, mindig is hozzátartozott a működéséhez. Bizonyos mértéken túl azonban szabálytalan, sőt bűncselekmény bizonyos hírek terjesztése, ha mögöttük például olyan szándékok húzódnak meg, hogy valamely értékpapír jegyzését letörjék, miközben a résztvevők összehangolt fedezetlen eladásokkal („short selling”) óriási hasznot söpörnek be.
A második oldalon elolvashatja, hogyan is működik a „short” üzletág
A „short” üzletág – amikor áresésre spekulálva adnak el későbbi teljesítésre az ügylet időpontjában nem meglévő értékpapírt, valutát vagy nyersanyagot – mindig is élénk vita tárgya volt, főleg azért, mert kiváló eszköznek bizonyult arra, hogy hanyatló jegyzések mellett is – esetenként óriási – nyereséget lehessen realizálni. Most azonban a Bloomberg védelmébe vette az adott üzleti formát, és óvott attól, hogy a hitelválság minden következményéért az ilyen ügyletekre szakosodott hedge-alapokra hárítsák a felelősséget.
A piacokon valóban hatalmas pusztítás mehet végbe, ha egyszerre és tömegesen kínálnak „short” eladásra valamilyen értékpapírt, valutát vagy nyersanyagot, mert ezzel – normál viszonyok között feltartóztathatatlan – áresés indulhat el. Többek között ilyen eshetőségek kiküszöbölésére hozták létre az amerikai kormány, a jegybank és a tőzsdei felügyeletek által közösem működtetett árfolyam-stabilizáló mechanizmust, amelyet a piaci szereplők „Plunge Protection Team” néven szoktak említeni, és amely a Fed korlátlan pénzteremtési lehetősége alapján – eddig – bármilyen, összeomlással fenyegető helyzetet meg tudott előzni, intervenciós vásárlásokkal.
Ilyen beavatkozással – ha kellett – pénzügyi vérfürdőt lehetett rendezni a tömeges „short selling” műveletek résztvevői között. E stabilizációs mechanizmus megléte önmagában is indokolatlanná tenné azt, hogy a fedezetlen eladásokra szakosodott hedge-alapokat tegyék meg az ingatlan- és hitelválság fő okozóivá, a most folyó hatósági vizsgálatok kimeneteleként.
