BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Veszélyesek a régiós bankok

Hitelkrízis. A Kelet-Közép-Európában aktív bankok helyzetét jelentősen súlyosbíthatja a régió lejtmenete, amely akár csődhullámot is okozhat néhány – főleg osztrák és olasz – nagybanknál – állítják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdászai. Utóbbiak az Euromoney pénzügyi szaklap által rendezett konferencián figyelmeztették az osztrák bankokat, hogy az eddigi kedvenc keleti régió súlyos recesszió előtt áll, amely a hitelek refinanszírozásában okozhat nehézségeket.

Az IMF közgazdászai szerint a fő problémát az okozza, hogy a kelet-európai országok többsége igen kevés nyugati hitelintézeten keresztül finanszíroztatja a gazdaságát, amely instabilitást okozhat a régióban – főleg a folyó fizetési mérlegben –, és a recessziós hatás visszagyűrűzhet a bankok anyaországaiba is.

A legnagyobb kitettsége Ausztriának van, emiatt a transzmiszsziós hatás is leginkább őt érintheti. Az EBRD számításai szerint az osztrák bankok mintegy 224 milliárd eurónyi tőkét helyeztek ki a régió országaiba, ez a teljes nemzeti össztermék csaknem 80 százalékának felel meg. Ausztria aggasztó mértékű kitettségét támasztja alá az a tény is, hogy a második legerősebb jelenléttel rendelkező belga bankok az ország GDP-jének „csupán” 32 százaléknyi arányában helyeztek ki hitelt Kelet-Európába. Súlyos, határon átívelő sokkhatás érheti Svédországot masszív balti kitettsége miatt, de Görögországot is, amelynek a Balkánon erős a pénzügyi jelenléte – figyelmeztet az IMF. A nyugati hitelkihelyezés volumene 1500 milliárd dollár körül lehet a Balti- és a Márvány-tenger közé szorult szubrégióban – állítják a Morgan Stanley szakértői, hozzátéve: most ez a legnagyobb rizikófaktor az európai bankoknál.

Az osztrákok problémája az is, hogy mindenhol megjelentek a 90-es években, nagybankjaik – mint az RZB csoport alá tartozó Raiffeisen International vagy az Erste AG – komoly érdekeltségekkel rendelkeznek nemcsak a szomszédos országokban, de Oroszországban és Ukrajnában is. A Der Standard szerint e bankok eredményeihez 30 százalék körül járult hozzá Kelet-Európa az elmúlt években: figyelemre méltó emellett, hogy az Erste Bank tőkekihelyezése hétszerese a saját tőkeértékének, míg ez a szorzó a Raiffeisennél kilencszeres. Az osztrák államadósság finanszírozása emiatt meredeken drágulni kezdett az utóbbi hónapokban, a kötvényhozamok – amelyek általában jellemzően a német referenciaérték alatt mozognak – most 91 bázisponttal a németek fölé kerültek.

A bécsi konferencián felszólaló Erich Hampel, az UniCredit igazgatósági tagja szerint a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, valamint az EU-nak sürgősen tervet kellene kidolgoznia a régió likviditási problémájára, ugyanis a jelen lévő hitelintézetek nem képesek forrást szerezni a kiszáradt tőkepiacon, és az anyabankok is egyre drágítják vagy egyenesen befagyasztják a finanszírozási csatornákat.

A Der Standardnak nyilatkozó EBRD-szakértő, Manfred Schepers szerint a fő problémát nem a strukturált pénzügyi befektetések jelentik, hanem a lakossági és vállalati devizahitelezés refinanszírozása, amelyet az utóbbi hónapokban tapasztalt árfolyamzuhanás tesz akadozóvá. A Baltikumban az adósságállomány 80 százalékát külföldi devizában vették fel, de Magyarországon, Lengyelországban és Romániában is 50 százalék vagy a fölötti a nem hazai fizetőeszközben denominált hitelek aránya. Az elmúlt egy évben a rubel és a zloty árfolyama 17, a forinté 10 százalékot esett az euróval szemben. VG

Hírbe hozták az Erstét

Az Erstére az utóbbi napokban rájár a rúd, árfolyama zuhanórepülésbe kezdett. A hitelintézet ugyanis egyelőre sikertelenül igyekszik cáfolni azt a piaci értesülést, hogy fizetési nehézségei lennének az 31 százalékos tulajdonosának számító alapítványnak, az Erste Österreichische Spar-Casse Privatstiftungnak.

A piaci szereplőket elsősorban az a lehetőség nyugtalanítja, hogy az Erste felvásárlási célponttá válik. Tény, a legnagyobb osztrák bank piaci kapitalizációja mostanra alig 3,6 milliárd euróra olvadt (a nyáron még 15 milliárd volt).

Az alapítvány adósságállománya egymilliárd euró, amelynek fedezetéül többek között a komoly árfolyamzuhanásba kezdett Erste-részvényeket jelölte meg.

A piaci szereplőket elsősorban az a lehetőség nyugtalanítja, hogy az Erste felvásárlási célponttá válik. Tény, a legnagyobb osztrák bank piaci kapitalizációja mostanra alig 3,6 milliárd euróra olvadt (a nyáron még 15 milliárd volt).

Az alapítvány adósságállománya egymilliárd euró, amelynek fedezetéül többek között a komoly árfolyamzuhanásba kezdett Erste-részvényeket jelölte meg.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.