A vitával kapcsolatban a Financial Times és az EUobserver egyaránt utalt arra, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök újabb hiteleket kért. Zoellick kijelentette, hogy az általa vezetett intézmény tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal és további multilaterális intézményekkel, olyan, közös akciók indításáról, amelyekkel a térség gazdaságait a víz felett lehetne tartani. Ehhez azonban – a Világbank elnöke szerint – arra lenne szükség, hogy Brüsszel vezető, vagy koordináló szerepet vállaljon. A Financial Times által idézett nyilatkozatában Zoellick sajnálatosnak mondta, ha Európa, az újraegyesítésének 20. évfordulóján ismét szétesésnek indulna a térség.
A kelet-európai térség Brüsszel által végrehajtandó megsegítését – mint tervet – azonnal elutasította a monetáris ügyekben illetékes európai biztos. Joaquin Almunia közölte, hogy bármely uniós intézmény előtt a tagállamok kormányainak – közöttük a kelet-európaiaknak – a szabályozó és a felügyeleti hatóságoknak, az EBRD-nek, az EIB-nek a globális hitelező intézményeknek és a kereskedelmi bankoknak maguknak kellene fellépniük. A biztos különösen sérelmezte a világbanki felvetés azon részét, hogy az EU a kelet-európai térség egészének talpraállításáért álljon ki.
Mint mondta, egészen másként kell kezelni a tagállamokat és olyan országokat, mint Ukrajna. A bizottság számára az ügyben maximum koordináló szerepet tartott elfogadhatónak Almunia, azt is csak a tagállamok körében, beleértve Ausztria sajátos problémáinak kezelését. Az eljárást illetően a biztos fontosnak mondta, hogy univerzális megoldás helyett a régió minden államával külön-külön kell tárgyalni a támogatásról, az egyedi helyzetük alapján.
A politikus egyébként felszólította az új tagállamok vezetőit, hogy ne nyilatkozzanak könnyelműen árfolyam ügyekben, mert esetleg a valutáris rendszer teherbíró képességét próbára tevő, irracionális piaci reakciókat válthatnak ki. A Financial Times szerint célzás Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek szólhatott, aki kijelentette, hogy kormánya esetleg eljár az ottani fizetőeszköz védelmében, ha az euróval szembeni árfolyam 5 zloty alá süllyedne.
A térség problémáit elemezve a Bloomberg rámutat, hogy osztrák bankok 230 milliárd euró összegben nyújtottak hiteleket Kelet-Európában, ezért a térség fizetési problémái az alpesi állam egész pénzügyi rendszerét megrendítenék. A Raiffeisen és az Erste csoport mellett egyébként a Société Générale, a KBC, az Unicredit és az Intesa SanPaolo is veszélyes mértékben el van kötelezve a térségben – állítja a hírügynökség. A felsoroltak egy részére Moody’s hitelminősítő kilátásba helyezte, hogy leszállítja a besorolásukat.
25 milliárd dolláros keret
A kelet-európai térség talpraállítását célzó elvárásának megfogalmazásakor a Világbank elnöke utalt arra, hogy az általa vezetett, nemzetközi hitelintézmény – kormányokkal és más banki intézményekkel együtt – szeretne létrehozni egy 25 milliárd dollárnak megfelelő összegű keretet, amelyet kereskedelemfejlesztési célokra kellene felhasználni, globális viszonylatokban.Robert Zoellick kijelentette, hogy az áprilisi G-20 tanácskozásig előterjesztendő programban maga a Világbank vállalná a legkockázatosabb tételeket.
Robert Zoellick kijelentette, hogy az áprilisi G-20 tanácskozásig előterjesztendő programban maga a Világbank vállalná a legkockázatosabb tételeket. -->
