Regionális áttekintés
A globális gazdasági adatok a világ csaknem minden térségében az ipari termelés erőteljes csökkenéséről és ezzel összefüggésben a világkereskedelem nagyfokú hanyatlásáról tanúskodnak. A fejlett és a feltörekvő országok egyaránt történelmük egyik legsúlyosabb recessziója előtt állnak – vagy már javában tapasztalják annak hatásait. A pénzügyi szektor sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem jut nyugvópontra.
A bankok államosításának mértékével, valószínűségével, szükségszerűségével és megvalósíthatóságával kapcsolatban napról-napra változó tartalmú jelentések és előrejelzések szítják a bizonytalanságot, s ismét nagymértékben fokozzák a banki részvények volatilitását. A közép-kelet-európai államok legfontosabb kereskedelmi partnerének számító euróövezet növekedési rátái az USA-éhoz hasonlóan komor képet mutatnak. A teljes 2009. évre vonatkozóan az RCM az euróövezet esetében a GDP 2,2 százalékos csökkenésére számít. Február elejei ülésén az EKB a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot.
A gazdasági gyengülés és az erőteljesen csökkenő inflációs ráták miatt a piaci szereplők a közeljövőben mégis inkább a kamatok további jelentős csökkenésére számítanak. A közép- és kelet-európai országok az év első két hónapjában erős nyomás alá kerültek. Az előre jelzettnél mélyebb gazdasági válságba sodródó nyugat-európai országokkal való erőteljes gazdasági összefonódásuk következtében ugyanis a válság hatásai egyre jobban begyűrűznek a helyi nemzetgazdaságokba.
A kelet-európai országok növekedési kilátásait folyamatosan lefelé korrigálják, amire a térség legnagyobb országainak jegybankjai kamatcsökkentésekkel reagáltak. Mivel az utóbbi hónapokban főként a kelet-európai devizák erőteljesen leértékelődtek az euróval és a dollárral szemben, felszólalásaikban végül már a térség politikusai és jegybanki vezetői is eltúlzottnak és nem kívánatosnak minősítették a devizák alakulását, és egyúttal lehetséges ellenintézkedéseket helyeztek kilátásba. Ezek az eleinte csak verbális, ugyanakkor nyilvánvalóan koordinált intervenciók egyelőre stabilizálták a devizákat. Az elkövetkező hetekre vonatkozóan azonban a kelet-európai devizák esetében továbbra is fokozott volatilitással kell számolni.
Magyarország
A befektetők újból fokozódó kockázatkerülésének és a térséget érintő kedvezőtlen hírek áradatának hatására a forint februárban ismét nyomás alá került. A magánháztartások idegen devizában való nagyfokú eladósodása miatt a magyar jegybank aggodalmának adott hangot a forint elmúlt hónapokban tapasztalt erőteljes leértékelődésével kapcsolatban, s ebben a helyzetben február végi ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot.
A jelenlegi konjunkturális környezetben a kamatcsökkentés ugyan kedvező lenne, azonban hozzájárulhatna a forint további leértékelődéséhez. A döntés hatására a deviza stabilizálódott, a magyar államkötvények tőkehozamai pedig megőrizték magas szintjüket. Hosszabb távon a magyar államkötvények hozamszintje rendkívül vonzónak tűnik, rövid távon azonban továbbra is a piac fokozott volatilitásával kell számolni.
A magyar részvénypiacon februárban az egész térséghez hasonló kép mutatkozott: különösen a pénzügyi papírok kerültek erőteljes nyomás alá, míg a többi szektor viszonylag jól tudta tartani magát. A MOL olajtársaság és a Magyar Telecom távközlési vállalat árfolyamai meglehetősen stabilak voltak, míg az OTP Bank jelentős árfolyamveszteségeket szenvedett.
Lengyelország
A lengyel zloty februárban is folytatta leértékelődési tendenciáját. Ennek oka a továbbra is csökkenő kamatokra való kilátás és a gazdaság még erőteljesebb gyengülésétől való félelem volt. A térség legtöbb országához hasonlóan Lengyelországban is erősen csökkent az ipari termelés az előző évihez képest, a kiskereskedelmi forgalom volumene is gyors ütemben zsugorodik, a külkereskedelmi forgalom pedig a lanyha külpiaci kereslet hatására mutatott erőteljes visszaesést.
A jegybank a gyenge konjunktúra és a csökkenő infláció miatt február végén az általános várakozásoknak megfelelően további 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. Bár a deviza leértékelődése már jó ideje nem került szóba a jegybanknál, a legutóbbi ülés után mégis komolyan elővették a témát. A magánháztartások hitelkintlévőségeinek tetemes részét Lengyelországban is idegen devizában jegyzik. A lengyel döntéshozók e tekintetben késznek mutatkoztak arra, hogy az általuk túlzott mértékűnek ítélt devizaleértékelődést devizapiaci intervenciókkal akadályozzák meg.
Februárban nőttek a lengyel államkötvények tőkehozamai. A piac beárazta a jegybanki kamatcsökkentések ütemével és mértékével kapcsolatban megváltozott várakozásokat. A konjunkturális környezet középtávon valószínűleg tovább csökkenő kamatlábakat és ezzel együtt emelkedő kötvényárfolyamokat idéz majd elő. Rövid távon azonban a deviza megtámogatása érdekében még meg is emelhetik az alapkamatot. A lengyel részvények februárban a pénzügyi papírok magas részaránya miatt a kelet-európai főbb piacok leggyengébb értékalakulását könyvelték el.
A lengyel zloty erőteljes leértékelődése következtében immár néhány olyan vállalat is erőteljes nyomás alá került, amelyek a pénzügyi válság előtt a helyi deviza továbbra is emelkedő árfolyamára spekuláltak, illetve a túl erős zloty ellen lefedezték magukat, s most a származékos ügyletek miatt súlyos veszteségek érték őket. Ezen ügyletek teljes volumenével kapcsolatban mindezidáig csak becslések vannak, amelyek egytől négy milliárd euró összegig terjednek. Amennyiben a vállalatok nem tudnának eleget tenni ezen kötelezettségeiknek, úgy az pótlólagos terhet jelentene a lengyel pénzintézetek számára.
Cseh Köztársaság
A cseh konjunktúra állapotáról elsősorban az ipari termelés (az előző évihez képest 14,6%-os) és a kiskereskedelmi forgalom (az előző évihez képest 2,9%-os) csökkenése fest rendkívül kedvezőtlen képet. A kialakult helyzet miatt a cseh nemzeti bank február elején csökkentette irányadó kamatlábát. Noha Lengyelországhoz és különösen Magyarországhoz képest az idegen devizában való eladósodás problémája Csehországban jóval csekélyebb mértékű, a deviza jelentős leértékelődése erőteljes sokkot jelentene a gazdaság számára.
Éppen ezért a cseh jegybank a cseh korona védelme érdekében egy lehetséges kamatemelést is kilátásba helyezett. Még ha a devizapiacokon stabilizálódik is a helyzet, a jelentősen lassuló gazdaság és az inflációs nyomás hiánya következtében akkor is további kamatcsökkentések várhatók. A cseh kötvények februárban gyengén szerepeltek, ami elsősorban a Komercni Banka papírjának jelentős árfolyamveszteségére vezethető vissza.
A Telefonica O2 CR távközlési vállalat eközben nyilvánosságra hozta legutóbbi üzleti évének adatait, amelyek a várakozásoknak megfelelően alakultak. A társaság a gazdasági visszaesés ellenére a legutóbbi hónapokban is tovább tudta növelni új ügyfeleinek számát a mobiltávközlésen és a szélessávú szegmensen belül.
Kína
A kínai („H“ sorozatú) részvények árfolyama februárban kis mértékben emelkedett. Amíg az USA és Európa fejlett részvénypiacainak egy része erőteljes árfolyam-veszteségeket és többéves mélypontokat tapasztalt, addig Kínában a február a kedvező hírek jegyében telt. A hitelállomány az év elején az előző évhez képest meglepően nagymértékben, több mint 21 százalékkal növekedett. A kínai újév kiskereskedelmi forgalma 19 százalékos növekedésével továbbra is számottevőnek tűnik és kellemes meglepetést okozott.
A kínai részvénypiacok elmúlt hetekben tapasztalt viszonylag kedvező alakulásának egyik lényeges összetevője az 586 milliárd USD összegű konjunktúra-élénkítő csomagtól várt gazdasági fellendülés volt. Noha több tényező is a gazdasági válság enyhülésére utal, az export szektor ismét erőteljes nyomás alá került. Januárban az export volumene az előző év azonos időszakához képest 17,5 százalékkal csökkent. 2008-ban a kínai kormánynak még szembe kellett néznie az erőteljes árnövekedések problémájával, 2009 januárjában azonban az éves inflációs ráta már csupán 1 százalék volt.
Ágazati szinten az RCM az infrastruktúra-szektort vonzónak tartja, mivel ez várhatóan nagymértékben profitál majd a kormány konjunktúra-élénkítő csomagjából. A vállalatoknál ennek első jelei valószínűleg már a következő hónapokban megmutatkoznak, jelentősebb hatások azonban csak az év későbbi részében vagy 2010-ben lesznek tapasztalhatók. A távközlési vállalatok és a biztosítótársaságok az elkövetkező hónapokban minden bizonnyal stabilizálódnak majd, és magas készpénz-pozícióik és meglehetősen stabil cashflow-juk alapján viszonylag védekező jellegű befektetést kínálnak a nehéz gazdasági környezetben.
India
Az indiai részvénypiacnak februárban a nemzetközi piacokkal összhangban árfolyamveszteségeket kellett elszenvednie. Mind a kismértékben visszaeső ipari termelés, mind az export zsugorodó volumene rányomta bélyegét az árfolyamokra. A reálgazdaság élénkítése és a hitelállomány növekedésének fenntartása érdekében az állami bankok elsősorban az infrastrukturális területen tevékenykedő vállalatoknak nyújtottak új hiteleket.
Ennek köszönhetően a hitelállomány januárban 19 százalékkal növekedett. Az RCM továbbra is óvatos az indiai gazdasági növekedéssel kapcsolatban, legalábbis egészen az április/májusra kitűzött parlamenti választásokig. Ágazati szinten az RCM állandó és viszonylag biztos cashflow-juk alapján továbbra is az infrastrukturális területen és a távközlési szektorban tevékenykedő vállalatok iránt érdeklődik. Vállalati szinten a BHEL infrastrukturális vállalat 500 millió euró ellenértékben tudott szénerőművek építésére szóló új megbízásokat szerezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.