Adógát a takarékosoknak
Az életbiztosítási adókedvezmények eltörlése példátlan az Európai Unióban, versenyjogi aggályokat is felvet, amellett a már megkötött szerződések tömeges felbontásával járhat, amely jelenleg súlyos veszteséget jelentene az ügyfeleknek. Ennek ellenére egyre biztosabb, hogy a 2010-es adószabályok erről határoznak, azaz a következő adóévtől a kedvezmény már nem vehető igénybe. Lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium (PM) szűkszavúan azzal indokolta a lépést, hogy: „A kedvezmények körének szűkítése nemcsak egyszerűsíti az adórendszert, hanem egyszersmind fedezetet teremt a jelentős mértékű szja- és járulékcsökkentéshez.”
Az intézkedés komoly visszhangot keltett a biztosítóknál, tiltakozik az ágazati szövetség is, de vannak, akik magánlobbiba kezdtek a szaktárcánál. A CIG Közép-európai Biztosító például kompromisszumos javaslattal állt elő: indítványuk szerint a 10 évnél hosszabb futamidejű életbiztosítások adókedvezménye maradjon csak meg. Mint azt Horváth Béla, a társaság elnök-vezérigazgatója elmondta: abban egyetértenek, hogy az ország jelenlegi helyzetében az első 10 évben ne járjon kedvezmény, de az után már elengedhetetlen a hosszú távú megtakarítások ösztönzése.
Ez Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója szerint alapvetően politikai kérdés, ám ha van bármilyen támogatás, akkor a hasonló célt szolgáló megtakarítási formákat azonos mértékben kell támogatni, így egyenlő feltételeket, versenysemleges környezetet teremteni a piac különböző szereplői számára. A vezérigazgató szakmai érvként hozza fel, hogy a magán-élet- (nyugdíj-) biztosítási rendszer – mint a nyugdíjbiztosítás egyik „pillére” – alkalmas arra, hogy tehermentesítse az állami nyugdíjrendszert és a költségvetést, de hangsúlyozza azt is, hogy a lakosság folyamatos megtakarításaiból származó befektetési források a nemzetgazdaság számára ma már nélkülözhetetlenek, hiszen a befektetések túlnyomó része állampapírba kerül. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az adókedvezmények megszüntetése a biztosítottak tömegét motiválhatja a szerződések lejárat előtti megszüntetésére, ez pedig jelentős anyagi veszteséget okoz nekik, és a befektethető eszközöket is kivonja a piacról. Az élet- (nyugdíj-) biztosításokhoz ráadásul valamenynyi EU-tagországban adókedvezmény kapcsolódik. Csehországban két kedvezmény él, az egyik a magánszemélyek életbiztosítási befizetéseit támogatja, a másik a vállalatok hozzájárulását a munkavállalók életbiztosításához. Romániában az összes életbiztosítás hozama adómentes, ráadásul a nyugdíj- és az egészségbiztosítás díja levonható az adóból. A lengyeleknél a törvény nemcsak az egyéni nyugdíjszámlán eszközölt befektetésekből származó jövedelmet mentesíti a 19 százalékos személyi jövedelemadó alól, de a munkáltatói befizetés összege is adóalapot csökkentő tétel. Ott az egyéni nyugdíjszámlára befizetett megtakarítások unit-linkedben is megtestesíthetők, ezenfelül a munkavállaló által fizetett biztosítási díj levonható az adóból.
A biztosítások kizárása a kedvezményekből és más, azonos célú megtakarítások preferálása súlyos versenyjogi aggályokat is felvet, és pont a fiatalabb generációhoz tartozók számára jelent különösen rossz üzenetet – véli az Aviva vezérigazgató-helyettese is. Zolnay Judit elmondta: az életbiztosítások esetében Magyarországon az ügyfelek mintegy ötödének lényeges szempont az adókedvezmény.
Tiltakozik a pénztárszövetség is. Az önkéntes kölcsönös pénztári tagdíj hozzájárulását 54 százalékos adóval és az ezzel növelt érték után további 27 százalékos járulékkal terhelné jövő évtől a kormányzat. Ezt elfogadhatatlannak tartja, és azt javasolja a Stabilitás Pénztárszövetség, hogy az önkéntes egészségpénztári munkáltatói támogatások a kedvezményes adóztatású természetbeni juttatások körébe kerüljenek, így az adómértékük a legalacsonyabb kulcsú legyen. Juhász Istvánné, a szövetség elnöke hangsúlyozza: az intézkedés társadalmi, illetve makrogazdasági hatásai mellett (például állampapírpiac) a módosítás után megszűnnének a munkáltatói hozzájárulások (tekintve, hogy még bérben is „olcsóbb” lesz kifizetni ezt az összeget), ám valószínűleg ezeket az elmaradt befizetéseket nem építik majd be a bérekbe, így ebből nem lesz adóbevétel. VV
