A piacon fokozott várakozás övezi mindkét hír kijövetelét. Az elmúlt hetekben az euró erősödő pályára állt, aminek megakasztója lehet, mind a részvénypiacot stabilizáló banki stressz teszt eredménye, mind pedig az EKB kamatvágása.
Az euró-dollár kurzus tegnap délután óta az 1,340-1,339-es sávban mozgott, utoljára április elején járt ezen a szinten az árfolyam. Az euró ellenállási pontja az 1,35-ös érték, amit április 3-án közelített meg a jegyzés (1,3486-os lokális maximumával). Az áprilisi periódusban a minimum értéket a hónap közepén, 20-án vette fel az euró, akkor 1,2921-es értékig gyengült a dollárral szembeni jegyzése.
A Bloomberg hírügynökségen megkérdezett 45 közgazdász többsége a kamatráta 25 bázispontos eresztését prognosztizálja a május 7-i ülésre, vagyis a közös térség alaprátája történelmi mélybe: 1 százalékra süllyedhet. A megelőző hónapban Jean-Claude Trichet jegybank elnök ígéretet tett arra, hogy a várva várt „egyéb eszközök”, vagyis a kamatvágáson kívüli gazdaságélénkítési tervről ad számot. A múlt hónapban az EKB időt akart nyerni, és a kamatereszkedési pályát nyújtotta ki erre a hónapra (ezért nyúlt csupán negyedszázalékos vágáshoz).
A holnapi döntést követően viszont nagy valószínűséggel eljátszotta az EKB a kamatvágásokkal történő élénkítés további lehetőségét, ugyanis a kormányzótanács 22 tagja rendkívül megosztott a további csökkentésekkel kapcsolatban. A Bloombergnek nyilatkozó közgazdászok szerint a térség alaprátája 2010 harmadik negyedévéig 1 százalékos szinten ragadhat be.
Egyéb eszközök bevetése lehetne a „mennyiségi könnyítés” politikája, amelyet az amerikai Fed és a Bank of England alkalmaz a pénzmennyiség növelésére. A frankfurti döntéshozók ebben a kérdésben is megosztottak, ugyanis a közös térségben nincs mód vállalati kötvények vásárlására, ez sértené a tagállamok szuverén iparpolitikáját, legfeljebb a bankközi hitelezést próbálhatja újjá éleszteni az EKB olcsó hitelekkel.
Eközben a befektetők tegnap csöndesen a háttérbe vonultak az Egyesült Államokban, aggodalommal figyelve a banki stressztesztek eredményeit, amelyeket csütörtökön hoz nyilvánosságra a pénzügyminisztérium. A Chevy Chase elnök-vezérigazgatója szerint a hét eleji vásárlás után a befektetők csendes profitrealizálásba kezdtek.
Örömre kevés az ok, főleg, mert a Wall Street Journal értesülései szerint a 19 tesztelt bank közül tíz "megbukott", vagyis Washington szerint további forrásokra van szüksége. A pénzügyi kormányzat megerősítette, hogy egyetlen nagybankot sem hagynak bedőlni, az elemzők szerint pedig a most nyilvánosságra kerülő tesztek eredményeit már beárazta a piac, egyesek szerint a bejelentés a vártnál nagyobb sokkot okozhat a parketten. A befektetők tisztában vannak azzal, hogy a általában a gazdasági fordulat előtt mintegy négy hónappal vesz fordulatot. Az elemzők figyelmeztetnek: ennek ellenére a jó hangulat könnyen eltűnhet egy rossz hír hallatán. Ez hamar kiderülhet, a holnap esedékes stressztesztek után pénteken teszi közzé az április munkanélküliségi adatokat a munkaügyi minisztérium.
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője úgy véli: a piacon kiárazódtak a válság legpesszimistább forgatókönyvei, és a konjunktúra indexek rendre azt mutatják, hogy a válság nehezén már túlvagyunk (igaz továbbra is a reálvisszaesés jellemzi a gazdaságokat). Suppan Gergely ehhez hozzáteszi: korrekcióra számít a tengerentúli vezető mutatók esetében.
A stressz tesztel kapcsolatos, előzetesen kiszivárgott hírekből annyi sejthető, hogy az érintettek közül legalább 10-en lesznek kénytelenek friss készpénzhez jutni, amelyet az intézetek felső vezetői – a kormánnyal egyetértésben - elsősorban a pénzpiacról szereznének be. Az eredetileg tervezett közzé tételt a bankok miatt kellett korábban elhalasztani, ugyanis azok vitatták a tőkeemelés szükségességét, amit a teszt eredménye róna rájuk.
A tervet ismerők szerint a felügyelet a részvénytőke mutató (tangible common equity TCE) javításával szeretné erősíteni a bankok immunrendszerét, ami a kormányzati kézben lévő elsőbbségi részvények törzsrészvénnyé való átalakításával történne. Kormányzati körökben is szeretnék elkerülni az újabb állami injekciót, ugyanis az októberben megszavazott 700 milliárd dolláros TARP-keretben mindössze 110 milliárd dollár maradt.
