Oszkó: meg kell tenni az euró bevezetéséhez szükséges lépéseket
A magyar makrogazdasági pályát elemezve a pénzügyminiszter elmondta: amíg a tavalyi 3,4 százalékos GDP arányos magyar államháztartási hiánymutató rosszabb, mint a 2,9 százalékos Európai Uniós átlag, addig idén az EU országok átlagos hiánya 6 százalék lesz, szemben a 3 százalék körüli magyar mutatóval. Az Oszkó Péter által vetített EU-s előrejelzés szerint az idén 3,4 százalék, jövőre 3,9 százalék lesz a GDP arányos magyar államháztartási hiány, míg Szlovákiában az idén 4,7 százalék, jövőre 5,4 százalék. "lassan mi leszünk a jó tanulók az Európai Unióban"- jegyezte meg a pénzügyminiszter.
Ebben az évben 400 milliárd forintos kiadáscsökkentésről döntött a kormány, ami a GDP 3,8 százaléka, jövőre további 900 milliárdos kiadáscsökkentésre kerül sor - közölte Oszkó Péter. A strukturális átalakítások hosszabb távon fejtik ki hatásukat - jelezte Oszkó Péter, példaként felhozva a nyugdíjrendszer reformját, ami 2010-ben a nyugdíjkiadásokat a GDP 10,5 százalékára, 2015-ben pedig 8,5 százalékára szorítja le.
"Az idén induló, s a jövőre folytatódó adócsökkentésre húsz éve nem volt példa" - jelentette ki a pénzügyminiszter arra utalva, hogy a munkát terhelő adók jelentősen mérséklődnek. Hozzátette azt is, hogy az átlagbér adóéke a korábbi 54 százalékról jövőre 46 százalékra csökken. (Az adóék a személyi jövedelemadó és a járulékok összegének viszonyát fejezi ki a bérköltség százalékában, azaz 54 százalékos adóék esetében az összes bérköltség 46 százalékát kapja meg a munkavállaló.) A járulékcsökkentés az átlagbér sávjában 1-1,5 havi nettó jövedelemnövekedést hoz a munkavállalóknak - összegezte a folyamatot Oszkó Péter.
