Tiltakoznak a pénztárak
Hevesen bírálják a pénztárak a kormány adócsomagját. A tervezet elfogadásával megszűnne a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége, így jövőre az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás, valamint a magán-nyugdíjpénztári kiegészítés teljes összege után 54 százalékos adó- és további 27 százalékos járulékfizetési kötelezettségük lenne. Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai részére a munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig, az egészség-, illetve önsegélyző pénztárakba történő befizetés pedig a minimálbér maximum 30 százalékáig adómentes a magánszemélynél.
A tervezett közteher kirovása a Stabilitás Pénztárszövetség szerint visszavetné az öngondoskodást. Az önkéntes nyugdíjkasszákba befizetett pénzhez a munkavállalók csak évek vagy évtizedek múlva férhetnek hozzá, így ha azt megadóztatják, a dolgozók és a munkáltatók is valószínűleg más, azonnali fogyasztást elősegítő cafeteriaformát választanak majd, de csökkenhetnek az egészségpénztári befizetések is. Ha esetleg folytatják is a munkáltatók a befizetéseket, a számlákra a közteher miatt valószínűleg kevesebb pénz érkezik majd: 1000 munkáltatói forintból ugyanis 552,5 maradhat így meg. Jelenleg az önkéntes pénztári tagdíjbevételek 70-80 százaléka származik munkáltatói befizetésekből, vagyis a kasszák a tagdíjak nagyjából 40-45 százalékáról mondhatnak le így.
A pénztárszövetség szerint vitatható, hogy a társadalompolitikailag preferált célokat szolgáló munkáltatói befizetések adóterhe lényegében megegyezzen a felhasználási korlátok nélküli munkabérével. Az pedig végképp nehezen indokolható, hogy a hosszú távú megtakarítást szolgáló munkáltatói támogatás után miért kell magasabb adót fizetni, mint más, 32 százalékos körbe tartozó természetbeni juttatás után.
Ráadásul nemcsak az öngondoskodásra, de az állampapírpiacra is rendkívül kedvezőtlenül hatna a pénztári megtakarítások durva megadóztatása – állítja a szövetség. Az önkéntes kasszák vagyona jelenleg 800 milliárd forint körül van, az éves befizetések mintegy 100 milliárdot tesznek ki. Ha a vagyon a kifizetések, illetve a befizetések elmaradozása miatt csökkenni kezd, a pénztárak kénytelenek lesznek eladni eszközeiket. Ezek mintegy 60 százaléka, csaknem 500 milliárd forint fekszik jelenleg magyar állampapírokban, amelyek hirtelen értékesítése hozamemelkedéshez vezethet.
A Stabilitás egyébként megérti a kormányt, hogy a költségvetés nehéz helyzetét magasabb adók kivetésével igyekszik stabilizálni, ezért hajlandó a kompromisszumra. Nem kérik a mostani rendszer szerinti adó- és járulékmentességet, beérnék azzal, ha a munkáltatók havi 5 ezer forintig közterhektől mentesen fizethetnének alkalmazottaik önkéntes pénztári számláira, az a fölötti összeg pedig a mai adómentes határig a kedvezményes, 32 százalékos adókulcs alá tartozna.
A kormány az adójavaslat mellett a magán-nyugdíjpénztári rendszerre vonatkozó törvényt is módosítaná. A javaslat szerint az 1957 előtt született pénztártagok visszaléphetnének az állami tb-rendszerbe. A Stabilitás ezzel részben egyetért, ám a korhatárt 52-ről 55 évre tolná ki. VG
